Sir Jonathan Bate, az oxfordi angol irodalom professzora a közelmúltban arról beszélt egy nyilatkozatban, hogy hallgatói képtelenek lépést tartani az irodalomlistákkal. „Most ahelyett, hogy három regényt adnék föl egy héten, figyelembe kell vennem, hogy sok diák küzd azért, hogy három hét alatt túljusson egy regényen” – mondta a BBC Radio 4 Today című műsorában. De a tapasztalat azt mutatja, hogy nem csak a fiataloknak nehéz a könyvekre koncentrálni. Júliusban a The Reading Agency, egy brit jótékonysági szervezet megállapította, hogy a szigetországban a felnőtteknek már csak a fele olvas rendszeresen szórakozásból. Tehát adódik a kérdés: hogyan tegyük le a telefonunkat, és térjünk vissza az olvasáshoz? 

Kép forrása

A Guardien és mindjárt javaslatokat is ad a változáshoz. Először is tartsuk a telefont a lehető legtávolabb. „Ha le akar ülni egy könyvvel, hagyja máshol a telefonját” – mondja Tanya Goodin, a digitális méregtelenítés elszánt harcosa, a My Brain Has Too many Tabs Open (Túl sok lap van nyitva) című könyv szerzője. Goodin rámutat arra a kutatásra, hogy mi történik a problémamegoldó képességünkkel és az IQ-val, ha telefonjaink a közelben vannak: „Bebizonyosodott, hogy csak akkor tudunk igazán fókuszálni, ha a készülékünk egy másik szobában van.” Ha ugyanis a telefon nincs mellettünk, akkor az unalmasabb bekezdéseket sem fogjuk némi kattintgatással szórakoztatóvá tenni.

Kép forrása

A lap második tanácsa az, hogy valódi, fizikailag is létező könyveket olvassunk, és ne féljünk jegyzetelni, firkálni sem.  Damian Barr, a The Big Scottish Book Club műsorvezetője mindig igyekszik magával cipelni egy könyvet: „Ha nincs nálam valami, akkor nem tudom elolvasni. A könyvek mindig veszítenek a közösségi médiával szemben a telefonomon zajló versenyben, ezért valódi papírra van szükségem.” Lara Feigel, a londoni King's College professzora azt mondja, hogy tanítványai nehezen tudnak lépést tartani az olvasással. „Arra buzdítom őket, hogy ahelyett, hogy online olvasnának, vásárolják meg a könyvek valódi példányait, és készítsenek kézzel jegyzeteket a könyvekre – néha megkérem őket, hogy hozzák be a könyveiket, és mutassák meg az aláhúzásokat és a firkákat.”

„Az olvasás maraton, nem sprint” – mondja harmadik tanácsként a Daisy Buchanan, a You’re Booked podcast műsorvezetője és a hamarosan megjelenő Read Yourself Happy szerzője. „A mozgáshoz hasonlóan az olvasás is magától értetődő volt gyerekként, de sok zajra és figyelemelterelőre tettünk szert. Kezdje a lehető legkevesebb idővel, és építse fel újra.” Az is elég, ha eleinte egyszerre csak tíz-tíz oldalt olvasunk el. 

Kép forrása

Fontos az is, hogy az olvasásnak legyen helye és ideje az életünkben. A lapnak Daisy Buchanan, aki reggel mindjárt egy könyvvel kezdi a napot. „Amikor felébredek, az agyam lángokban áll a gondolatoktól és a szorongástól. Ha arra törekszem, hogy először egy könyvet vegyek kezembe, és ne a telefonomat, így az olvasás megadja azt a koncentrációt, amire szükségem van, lelassít és segít összpontosítani.” 

Ugyanakkor, tanácsolja Buchanan, ne kezeljük úgy az olvasást, mintha házimunka lenne. „A könyvek az élvezet és az öröm lehetőségét hordozzák, különleges dolgokat fedezhetünk föl általuk.” Egy könyvklubhoz való csatlakozás motivációt adhat és persze érdemes újra felfedezni a könyvtárakat is. Végezetül a hangoskönyvekre is sor kerül, amelyek kényelmesen vezethetnek át a digitális világból a hagyományos olvasás fel, különösen akkor, ha utazás, kocogás vagy kutyasétáltatás közben amúgysem tudnánk mást csinálni. A könyvhallgatás közben azonban az értesítések kikapcsolása kötelező! – teszi hozzá a szerző.

Forrás