Mit ér, ha megértjük a bűnöket?

Dr. Mirkó Erika kiemelt szakterülete a viselkedéstudományokon belül az etológia és evolúciós pszichológia, valamint a kognitív vallástudományok. Magyarországon e tárgykörből elsőként indított egyetemi kurzust a Debreceni – Egyetemen. Tegnapi interjúnk folytatásában Dr. Mirkó Erika közelmúltban megjelent kötete, A hét főbűn – az emberi gonoszság eredete kapcsán arról is szó lesz, vajon milyen hatással lehet közösségünkre, ha megértjük a bűnök mibenlétét. 

– Ha jól tudom, ön azokkal a pszichológiai algoritmusokkal foglalkozik, melyek az emberi viselkedést szabályozzák. Pontosan mik azok az algoritmusok?

– Ide tartozik minden olyan viselkedési hajlam, mely történelmi korszaktól, földrajzi elhelyezkedéstől, vallási hovatartozástól és kulturális háttértől független. Csak a fokozatokban vannak eltérések, melyet a szociális környezet határoz meg. Számos pszichológiai algoritmust ismerünk, ezek közül a terjedelmi korlátok miatt csupán néhány jól ismertet említek. Például minden ember kötődik a szüleihez, s családja tagjaihoz. A szeretet hiánya vagy egy erősen traumatikus környezet súlyos pszichés zavarokhoz vezet. Emellett mindenki vágyik elismerésre, a csoport tagjainak megbecsülésére. Ha igazságtalanul megfosztják ettől, haragra gerjed.  Mindenki számára fontos emellett az anyagi biztonság, vagyis az, hogy kiszámítható módon juthasson hozzá mind a maga, mind a szerettei létfenntartásához szükséges erőforrásokhoz. Az erőforrásokért vagy a potenciális partnerekért folytatott versengés szintén minden emberben ott munkál. Minden pszichológiai algoritmusunk velünk született, s erős idegi és hormonális befolyás alatt áll. Ezek gyakran felülírják a racionális gondolkodást, hétköznapi szóhasználattal élve a „józan észt”. Gondoljunk csak például arra, hogy egy lehetséges nukleáris katasztrófa küszöbére sodródott a világ, melynek beláthatatlan következményei volnának nem csak lokális, de a föld atmoszféráját és a klímát tekintve globális szinten is. Mégis pengeélen táncol a világ, s nem hallani olyan biztonságpolitikai szakértői véleményt, mely teljes mértékben kizárná a jelenleg zajló háborús konfliktusok potenciális eszkalációjának nem kis mértékű valószínűségét. Az evolúciós pszichológia nyelvére egyszerűsített formában lefordítva: a hatalmi harcok, a birodalmi gondolkodás ugyan tetemes áldozatokkal jár, ám mégis olyan erős pszichés hajtóerő, mely minden áron igyekszik elkerülni a rivális félnek való behódolást.  

– Több vizsgálat fókuszában az a kérdés áll, hogy a bűnök elkövetésére való hajlandóság (illetve az azoktól visszatartó erő) mennyiben függ attól, hogy az adott személy vallásos-e? (azaz, hogy e bűnöket isteni tilalomként értelmezi?)

– A törvényszegő vagy éppen törvénytisztelő magatartás hátterében a kutatások szerint nem a vallási meggyőződés, sokkal inkább a szociális környezet és a nevelés játssza a főszerepet. Egy ateista orvos, mérnök vagy akár cipész vagy villanyszerelő példás magatartást tanúsíthat és gyermekeit is tisztességes embernek nevelheti anélkül, hogy hinne egy emberek felett álló mintegy döntőbíróként ítélkező isteni hatalomban. A nevelés részét képezheti ugyanakkor az istenfélő magatartás kialakítása, de ez nem nyújt semmilyen garanciát arra, hogy az adott illető teljes bizonyossággal tartózkodni fog bűncselekmények, akár gyilkosságok elkövetésétől. 

– Zárszóként egy cseppet talán naivan bizakodó kérdés (amolyan „szókratészi alapon”). Hihetünk-e abban, hogy ha megértjük a bűnök mibenlétét, talán sikerül csökkenteni azokat társadalmi szinten?

– A bűnök mibenlétét a szakemberek már értik, a probléma másban gyökerezik. Egyfelől az átlagemberekhez nem jutnak el a szükséges információk, mert a pszichológiai alapismeretek, különösen az evolúciós pszichológia tudományának alapjai nem képezik részét a középiskolák tananyagának, annak ellenére, hogy tapasztalataim szerint nagy érdeklődés mutatkozik a fiatalok részéről a témakör iránt. A Debreceni Egyetemen több féléven át indítottam például olyan szabadon választható kurzust, mely kimondottan a pszichopátiára és a csaló magatartásra helyezte a hangsúlyt. Fölvehették jogász hallgatók is a tantárgyat, s a szemeszter végére mindegyikük úgy nyilatkozott, hogy jövőbeni munkájukat nagyban segíteni fogják a kurzus során tanult ismeretek. Nem véletlen, hogy tantárgyfelvétel idején folyamatosan jöttek az e-mailek és mentek a tanszékre a telefonhívások, hogy bővítsük a hallgatói létszámot. Sajnos sokan nem fértek be, ezért nem egy hallgató javaslatára és nem kis buzdítására beadtam a derekamat és ősztől a you tube-on is elérhetővé teszem az eddigi előadások anyagát.