Magyar kódexeket bemutató sorozatunkban ezúttal a Festetics-kódexről mesélünk olvasóinknak. A könyvnek érdekes módon betegségekhez és bizony halálesethez is köze van, amellett, hogy jámbor pálos szerzetesek alkották meg.

kép forrása

Szorgalmas pálosok 

A kódex eredetéből adódóan került hozzá Kinizsi Pál neve is, aki az általa 1483-ban alapított nagyvázsonyi pálos kolostorban másoltatta le a könyvet 1493-ban. A kódexeknél már megszokhattuk, hogy azokban „levelek”-nek nevezik az alkotórészeket, ez esetben 208 levélből álló kódexről beszélünk, mely egyetlen személy, Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna részére készült. Sorozatunk olvasói közül, akinek ismerős lenne a hölgy neve, az nem téved, ugyanis az úgynevezett Czech-kódex históriája elbeszélése során már említettük Benigna nevét, amikor arról írtunk, hogy a kódextörténelem során a Czech-kódex a Festetics-kódex részévé vált. Tartalmát tekintve ez a nagy kódex – ahogy az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján olvashatjuk – „imádságoskönyv, amely a magánáhítatot szolgálja szemben a mise vagy a zsolozsma keretében végzett imádsággal.” Szintén ezen az oldalon írják: „A kötet nyelvemlék voltán túl díszítettsége miatt is becses emlékünk. A reneszánsz stílusú illumináció annak a budai könyvfestőműhelynek a hatását mutatja, amelynek több corvina díszítését is tulajdoníthatjuk.” 

kép forrása

Begina könyve

A történet folytatása nagyon ritkás, és csupán annyi, hogy a 18. század végén a keszthelyi Festetics-kastélyba került, majd onnan 1947-ben az Országos Széchényi Könyvtárba jutott. Nevét ekként a Festetics családról kapta. A könyvnek ilyen szempontból nincs a korábban ismertetett kódexek magyar- és Közép-Kelet Európa történelmét lekövető históriájához hasonló története, az OSZK honlapírója is leginkább tartalmának tulajdonít nagy jelentőséget. Erről így fogalmaznak egy ponton: „Az imádságoskönyv legterjedelmesebb tartalmi egysége egy hivatalos egyházi szöveg, Szűz Mária kis zsolozsmája. A Mária-officiumot Európa-szerte a rendes napi zsolozsma mellett imádkozták. A kötetben olvasható továbbá Petrarca hét bűnbánati zsoltárának első magyar nyelvű fordítása. A mű tartalmilag független a Biblia bűnbánati zsoltáraitól, amelyeket naponta elmondtak a zsolozsma keretében.” A kódex másik erénye, hogy azt magyar nyelven írták, hogy Kinizsi felesége, mint célszemély minél könnyebben vehessen részt azokon a zsolozsmákon, melyeken a könyv segítségére volt. 

Kép forrása

Kinizsi betegsége

A kódex sajnálatosan egyfajta kórtörténeti jelentés is, hiszen abban a készíttető betegségével kapcsolatos magánimádságok is találhatók a kötetben. Ezekről ezt olvashatjuk: „Ilyen a Pál uram betegségéről szerzett imádság, amely alapján megállapíthatjuk a kódex keletkezési idejét. A Pál uram megnevezés Kinizsi Pált jelöli, aki 1492-ben súlyos betegségben szenvedett.” Ugyanakkor pont ezek az adatok tették a kutatók számára a könyv eredetének, keletkezésének pontos idejét, miszerint „Kinizsi, miután betegségéből felépült, még két évig élt: 1494 november 20-án hunyt el, a betegség és az elhalálozás időpontja alapján a kódex 1493 körül keletkezhetett.”