Magyar kódexeket bemutató sorozatunkban ezúttal a Czech-kódexbe lapozunk bele, remélve, hogy olvasóink örömet találnak a históriában. Ez a könyv számos különlegességgel bír, már csak abban a tekintetben is, hogy több más, legendás kódextől eltérően ez esetben sok érdekes információt tud az utókor róla.

AI-illusztráció

Ismert és ismeretlen

Miként a bevezetőben is ígértük, a Czech-kódexről sok olyan információ ismerhető, melyek ismeretében a kötet létrejöttének története sokkal részletesebb képet ad a korról, a körülményekről, melyben született. A kódex másolójának neve Fráter M Fekete volt, aki a nagyvázsonyi pálos kolostor szerzeteseként szolgálta Istent és az embereket. A kötetről szóló leírásokban még arra is kitérnek, hogy a betűket vörös és kék tintával vetette papírra a szerzetes, akinek kollégája is volt a kódex másolásában, egy iniciálé és díszítéseket megalkotó szerzetes, viszont az ő neve sajnálatosan nem maradt fenn. A kódex készítésének időpontja 1513, az alkotás oka pedig igen nemes, hiszen a könyv Kinizsi Pál, a Magyar Királyság országbírója, Zala vármegye ispánja, és általában is, a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére feleségének szólt, akit Magyar Benignának hívtak. A kódex funkcióját tekintve imádságos könyv volt. 

AI-illusztráció

Hiányzó levelek

A netlexikonban arról is írnak, hogy a Czech-kódex 20 évvel azután készült, hogy megalkották az úgynevezett Festetich-kódexet, melynek később része lett. A kódex további különlegessége az, hogy iniciálékkal gazdagon díszített, bár hiányosság is található benne, mivel eredetileg kereken száz levélből állt, melyekből kettő hiányzik. A kódex történetéhez hozzátartozik, hogy azt hálából készítették Kinizsiék számára, akik alapítói voltak a pálos kolostornak, s így kívánták kifejezni köszönetüket a neves országbíró felé, hogy szeretett felesége számára kódexet alkottak. Magyar Benigna a magyarországi reneszánsz kor egyik ismert nőalakja volt, ahogy a netlexikonban olvashatjuk, „Hunyadi Mátyás hadvezérének, az Abaúj vármegyei nemesi családból származó Magyar Balázsnak a leányaként született 1465 körül.” Az asszony jellegzetes, a magyar történelem által rárótt erős karakterrel bírhatott, melyet sorsa alakulása is visszatükrözött, szintén a netlexikon lapjain találjuk meg az idevonatkozó mondatot: „A három férjét túlélő asszony a mohácsi csata évében egy felvidéki kolostorban hunyt el.”

A Czech-kódex egyik szép iniciáléja /kép forrása/

Szűz Mária zsolozsmája

A Czech-kódex tartalmát tekintve ismeretes, hogy az tehát a Festetich-kódex részévé vált, melynek fő ékessége a Officium Beatae Mariae, azaz a Szűz Mária kis zsolozsmája. Ezen túl – és itt egyházi latin kifejezések következnek – a kódexben olvasható a szombati Mária officiumnak nyári vesperása, a Magnificat, valamint olyan zsoltárok, melyek egyes részeikben egyeznek az úgynevezett Huszita-biblia ezen szövegeivel. A kódexben továbbá ott szerepel Szent Brigitta 15 imádsága és egy himnusz a megfeszített Krisztushoz. Az értéket ismerő és megtartani akaró hálás utókor többször is közzétette a Czech-kódexet, melyet először így, nyomdai formátumban 1840-ben adta ki Döbrentei Gábor, a MTA tagja, királyi tanácsos. A folytatás 1921-ben volt, amikor Horváth Cyrill, irodalomtörténész, ciszterci szerzetes gondozta az újrakiadást, miként 1990-ben tette ugyanezt a Magyar Nyelvtudományi Társaság. A digitális forradalomnak és vívmányainak köszönhetően ezt a kódexet a Magyar Elektronikus Könyvtár felületén elérhetővé tették online.