A szerzetesi reform első magyarországi írott példája az a Birk-kódex, amelyet magyar kódexeket bemutató sorozatunk aktuális részében most az olvasók elé tárunk. A domonkos apácák életszabályait összegző könyvről azt olvashatjuk, hogy ez az írásmű volt a megújhodás egyik kezdete a Nyulak szigetén, a Boldogasszony kolostorban.

kép forrása

Regula az apácáknak

Miként múltkori cikkünknél, úgy most is az Országos Széchenyi Könyvtár szakmai honlapján fellelhető írás alapján mutatjuk be írásunk központi témáját, a Birk-kódexet. A szöveg szerzője az a Lázs Sándor író, szerkesztő, rendező, aki többek között olyan könyveket alkotott, mint az Apácaműveltség Magyarországon a XV-XVI. század fordulóján - Az anyanyelvű irodalom kezdetei vagy a Szerzetesek vetélkedése - Fordítások és átdolgozások XVI. század eleji kódexeinkben címűek. Lázs Sándor egy résznél így fogalmaz a Birk-kódexről: „A fordítás azért készült, hogy a latinul gyengén tudó apácák értsék, és követni tudják az előírásokat. Szent Ágoston reguláját hetente egyszer, a konstitúciót pedig egy hónapra felosztva felolvasták a konvent előtt. A felolvasás ünnepélyesen, recitálva történt. A kódexben úgynevezett intonációs jelek találhatóak, amelyek megmutatják, mikor, miképpen, milyen hangmagasságon, milyen hajlításokkal kell előadni a szöveget.” A leírásból kiderül, hogy az eredeti fordítása Váci Pál domonkos szerzetes munkája, aki a kutatások szerint a Nyulak szigetén, a domonkos apácák kolostora mellett lévő férfi szerzetesek konventjében végezte el a feladatot. 

Kép forrása

Egy elveszett változat

Lázs a kódex szövevényes históriájáról azt írja, hogy az utókorra maradt első fogalmazványnak volt egy eredeti letisztázott változata, „legalábbis a Domonkos-rend történetírója, Sigismundus Ferrarius arról számol be krónikájában, hogy az általa 1636-ban Magyarországon látott kódexben az Ágoston-regula és a konstitúciók szóról szóra való fordítása található magyar nyelven.” Az író hozzátette, hogy ez a bizonyos változat mára elveszett. A kódex történetétnek folytatása Bécsben volt, ahol 1889-ben a császári könyvtárban töredékek kerültek elő a Birk-kódexből. Az elnevezés is innen ered, a töredékek felfedezője Ernst Birk a könyvtár akkori igazgatója volt. 

Kép forrása

A jól ismert kódexírónk

Váci Pál domonkos szerzetesnek azért szentel külön szövegrészt a kutató, mert mint írja, „ő az egyetlen kódexíróink közül, akinek nemcsak nevét, hanem életútját is viszonylag részletesen ismerjük.”  A fordító „Zsigmond király uralkodása alatt, 1427 körül Vácott született, nevét szülővárosáról nyerte”, de az is kiderült róla, hogy 1448-ban Bécsben kezdte az egyetemi tanulmányait, mi több, ugyancsak ebben az évben lépettbe a domonkos rendbe. Egy heidelberg-i kitérő és egy húsz év nyom nélküli munkásság után Váci Pál alakja újra „láthatóvá válik” a történetkutatók számára, miszerint „az 1474-es évben a Nyulak szigetén kellett lennie, akkor készült az Ágoston-regula és a konstitúció fordítása.” 

A Birk-kódex a mai laikusok számára is elérhető, természetesen a kényelmes online térben. A digitális lapozásnak köszönhetően nemcsak maga az eredeti mű, de az ahhoz illesztett kutatói, tudományos jegyzetek, magyarázatok, tanulmány is tartozik.