A szent apostoloknak méltóságáról írott könyvecske című kötet bemutatásával folytatjuk híres magyar kódexeket számba vevő sorozatunkat. A laikus számára elsőként talán a ’könyvecske’ szó tűnik ki, a többieknek pedig sok érdekes részlet miatt válhat különlegessé, rangossá.

Kép forrása

A Margit-szigeti domonkos apácák könyve

A szent apostoloknak méltóságáról írott könyvecske című kódex valóban kilóg a magyar kódextörténet sorából, már csak külleme miatt is, igaz tartalma is számos különlegességet kínál a kiváncsiaknak. Megszoktuk ugyanis, hogy a kódex nagyobb darab valami, esetenként súlyos és kiterjedésre asztalnyi nagyságú, vastag és díszes bőrkötésű könyv, melyben egyház- és képzőművészeti, és persze kalligráfiai csodaságok találhatók. A most bemutatandó kötet eltér ezektől a jellemzőktől, bár bizonyos szempontok szerint van hasonlóság a klasszikus magyar kódexek külső- és belső tulajdonságával. A könyv hivatalos rövidítése: ApMélt., ami ez esetben nagy segítség e cikk írójának is. 

A kódex históriájáról a netlexikonban így mesélnek: „A kódexet először Volf György 1879-ben adta ki a művet a Nyelvemléktár VIII. kötetében. Ő volt, aki feltételezte, hogy a szerző a Margit-szigeten volt domonkos apáca. A szigeti nővérek ezt a kéziratot is magukkal vitték, amikor 1540-ben végleg elhagyták kolostorukat. A 17. század elején a domonkos-rendi apácák a klarisszákra hagyták műveiket, ekkoriban köthették egybe a Könyvecskét a Cornides-, Bod-, Sándor-kódexxel, és a Példák Könyvével. A kolligátumot talán Winkler Mihály pécsi kanonok vehette meg a klarisszáktól, és adományozhatta az Egyetemi Könyvtár részére, ahol 1846–1848 között bontották vissza részeire.” 

kép forrása

Dante legkorábbi fotdítása

Itt az is kiderül, hogy az ApMélt. „egy napjainkban már nem ismert – feltehetően kéziratos – latin nyelvű traktátus fordítása”. A nyelvemlekek.oszk.hu pedig arról ír: „A kódex tartalma egyetlen traktátus, amely azt igyekszik bizonyítani, hogy az apostolok – minden gyarlóságuk ellenére – az összes többi, náluk akár sokkal erényesebb szentnél közelebb állnak Jézushoz.” Mint a forrásokból, tudományos oldalak kínálta elemzésekből kiderül, az ApMélt. voltaképpen egy sor másik könyvből való válogatás, mondhatnánk amolyan füveskönyv. 

A hatrészes traktátus ekként tartalmaz számos nagyra becsült magyar szentről – köztük Szent Istvánról, Szent Imréről, Szent Lászlóról és Szent Margitról – szóló életleírást, valamint Dante főműve részlete ma ismert legkorábbi magyar fordítását, de benne van Lucanus, Laurentius Justinianus szövegeinek sok részlete, továbbá a Szentírás több könyvének fejezete is. Érdekességként említi a fent idézett oldal, hogy Ferreri Szent Vince, katalán származású domonkos rendi szerzetes prédikációit lejegyezve a kötet írója humoros kiegészítésekkel fűszerezte, illetve „a kódex további érdekessége, hogy benne található a legrégebbi ismert magyar nyelvű hexameter: Mely nagy volt Róma, az ő romlása jelenti, sor.”

kép forrása

Lapozható kézirat

A kódex őrzőhelye Budapesten van az ELTE Egyetemi Könyvtárában van. A szakemberek ugyanakkor biztosították, hogy a széles közönség is bármikor belelapozzon. Csupán csak annyit kell tenni, hogy felkeresik az interneten ezt az oldalt. Az pedig senkit ne riasszon el a könyvecske szemlélésétől, olvasásától, vizsgálatától, hogy az a drága jó középkori apáca kézzel írta. Higgyünk neki, hogy akkoriban nemigen létezett még Microsoft Word szövegszerkesztő vagy efféle földi hívság.