Ősi könyvtárakat bemutató sorozatunkban ezúttal a dél-koreai Haeinsa templomba látogatunk el, ahol egy 1398 óta őrzött buddhista szentírás található, mely nem egyetlen hagyományos könyv, hanem 81350 fa nyomdatömbre faragott kiadvány, s mint ilyen, páratlan a világon.

kép forrása

Ezeréves fakönyvek

A Haeinsa buddhista templom elődjét 802-ben építette – a legenda szerint – Silla Aejang király, mégpedig abbéli hálája jeléül, hogy két szerzetes meggyógyította feleségét. A legenda alternatív változata szerint a templom építése annak volt köszönhető, hogy Silla Aejang király neje, Chow Chi Won áttért a buddhizmusra és lelkes támogatója lett a szent létesítmény kialakításának. Akárhogy is, a templom a 10. században újult először, majd 1488-ban, 1622-ben és 1644-ben is. A komplexum 1817-ben leégett, de nem teljesen, az épületrendszert 1818-ban újjá varázsolták. 1964-ben egy komolyabb, átfogó régészeti feltáráskor az 1622-es felújítást elrendelő király köntösét és még számos középkori lelelet találtak meg, különféle rejtett helyeken. A templomban számos régészeti szempont alapján meghatározott kincs is található, köztük egy szerzetes egyedi stílusú fafaragása, valamint érdekes buddhista festmények, kőpagodák és lámpások.

A Koreai Seon Buddhizmus Jogye Rendjének főtemplomaként működő épületegyüttes két nagyobb látványosság tere a Daejeokkwangjeon, azaz „A nagy csend és fény csarnoka” és a Janggyeong Panjeon raktárcsarnok rendszer, ahol a Tripiṭaka Koreana-nak elnevezett fatömb könyvgyűjtemény található. A 81 ezernél is több kötetet 1995-ben az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították. Az indoklásról ezt olvashatjuk: „Az UNESCO bizottság megjegyezte, hogy a Tripiṭaka Koreana-nak otthont adó épületek egyedülállóak, mivel egyetlen más történelmi építményt sem szenteltek kifejezetten a műtárgyak megőrzésére és az alkalmazott építészeti technikák különösen zseniálisak mondhatók.”

kép forrása

A parancsmegtagadó 

A Janggyeong Panjeon raktárrendszer, s benne a könyvtárként értelmezett Tripiṭaka Koreana fatömb kötet gyűjteményt a koreai kormány 1962-ben Nemzeti Kincs rangra emelte, de világviszonylatban is egyedülálló ez a gigantikus kollekció, hiszen sehol máshol a világon nem található ilyen méretű és minőségű fatömb könyvgyűjtemény. Ennek a speciális könyvtárnak az is sajátossága, hogy története során mindvégig sértetlen maradt, így japán-korea-i háború, vagy az észak és dél korea-i háború idején, illetve a fent említett 19. századi nagy tűzvészkor is.  A raktárcsarnokok történetük során hét súlyos tüzet és egy közeli bombatámadást élt túl épségben. Ide tartozik egy háborús legenda, mely epizódban egy pilóta volt a főszereplő, aki parancsba kapta, hogy bombázza le a Haeinsa komplexumot, de mivel tudta, hogy ott rendkívüli vallási és kulturális értékek vannak, megtagadta a parancsot és nem pusztította el az épületrendszert. 

Maga az ősi könyvtár a Haeinsa legrégebbi épületrészében található. Ezen terület építése kezdetének pontos dátuma ismeretlen, de az első felújításé igen, 1457. A könyvtár elrendezéséről ezt olvashatjuk a netlexikonban: „A komplexum négy téglalap alakú csarnokból áll, és stílusa nagyon egyszerű, mivel raktárként használták, igaz, most már könyvtárnak hívjuk. Az északi csarnok neve Beopbojeon, a déli csarnok pedig Sudara-jang. Ez a két főcsarnok 60,44 méter hosszú, 8,73 méter széles és 7,8 méter magas. Mindkettőben tizenöt szoba van. Ezen kívül van két kis terem keleten és nyugaton, amelyekben két kis könyvtár található.”

Mondhatni a legendák, vagy akár a rejtelmek közé tartozik, hogy miként őrizték meg a hosszú évszázadok alatt a fatömb könyvek minőségét a Janggyeong Panjeon-ban. A tartósítására számos ötletes technikát alkalmaztak és alkalmaznak a mai napig. Ezek egyike maga az épületrendszer elhelyezése, miszerint a 655 méteres tengerszint feletti magasságba lévő komplexumban lévő Janggyeong Panjeon könyvtár például délnyugat felé néz, hogy elkerülje a gyűjtemény számára kellemetlen nyirkos délkeleti szelet az alatta lévő völgyből, ráadásul a hegycsúcsok blokkolják a hideg északi szél elől az épületet. A bibliotéka belső védelmét szolgálják a mindkét főcsarnok északi és déli oldalán különböző méretű ablakok, melyek a szellőztetést és a hőmérséklet szabályozását biztosítják. A további, esetenként misztikus adottságról ezt olvashatjuk: „Az agyagpadlót faszénnel, kalcium-oxiddal, sóval, mésszel és homokkal töltötték meg, amelyek eső esetén csökkentik a páratartalmat azáltal, hogy felszívják a felesleges nedvességet, így aztán az épületbelső száraz marad a téli hónapokban is. A tető is agyagból készül, a konzolok és a szarufák pedig megakadályozzák a hirtelen hőmérsékletváltozásokat. Ezenkívül a komplexum egyetlen részét sem éri a napfényt. Úgy tűnik, az állatok, rovarok és madarak elkerülik a komplexumot, de ennek oka ismeretlen.”

kép forrása

Buddhista élményprogram

A könyvtár, illetve a templom épületrendszere a Temple Stay turistaprogram keretén belül látogatható, mely lehetővé teszi a résztvevőknek, hogy megtapasztalják a buddhista gyakorlók életét, és megismerjék a koreai buddhista kultúra és történelem különböző aspektusait a szerzetesek által elmondottakon keresztül. Az élményprogramban a dél-koreai buddhista templomokhoz vezető túrákon lehet résztvenni, illetve lehetőség van különféle meditációkra, szerzetesekkel való elmélyült beszélgetésekre, a szerzetesek által fogyasztott ételek megkóstolására, a buddhista szertartásokon való részvételre, a rituálék elsajátítására és a Buddha Természetét szimbolizáló lótuszlámpa készítésének gyakorlatára. Ezeken túl természetesen behatóan lehet tanulmányozni a kolostorokban, templomokban található műemlékeket, épületek, így a Haeinsa buddhista templom minden egyes részét, köztük a híres fatömb könyvtárat is.

A templomrendszer honlapján annak teljes történetéről, a könyvtár históriájáról, a komplexumban való közlekedésről, tovább a létesítmény mindennapos életéről, rendezvényeiről, programjairól is lehet olvasni. Kiemelt rovat a vallási eseményekről szóló rész, illetve a templomban szolgáló szerzeteseket bemutató rovat, az itteni hívők gyülekezetének bemutatkozása és még számos sajátságos, az európai keresztény ember számára bizonyára rendkívül egzotikusnak ható dologról szóló információ.