Ősi könyvtárakat bemutató sorozatunk mostani részében Anglia első közkönyvtárát mutatjuk be olvasóinknak. A Francis Trigge Library névadója egy Erzsébet korabeli puritán pap volt, aki emlékezetes prédikáció mellett többek között azzal tűnt ki kortársai közül, hogy 1598-ban olyan könyvtárat alapított, melyet bárki használhatott, így erősítve a minden rendű-rangú társadalmi réteg művelődésének esélyét.

A Francis Trigge Library híres láncrendszere 2 /kép forrása/  

Egy verandán kialakított librárium

Mostani sorozatunkban ez már a sokadik olyan ősi könyvtár, melynek jelzőjévé vált a chained, azaz láncolt, ami a polcokon tárolt kötetek kikölcsönözhetetlenségét biztosítja. Nagyon úgy tűnik, hogy ez a módszer azon a középkori viszonyokra utal, melyekben a könyvek igen nagy értéket képviseltek, és az ősi könyvtárakban tárolt kötetek – Gutenberg ide vagy oda – bizony sokak szemében számítottak ugyanolyan különleges tárgynak, mint a nemesfém ékszerek. Kicsit távolabbról indítva mostani mesénket, ráláthatunk Grantham-re, a Londontól észak-keletre fekvő kisvárosra, ahol a gótikus építészet egyik gyöngyszemeként is nyilvántartott Szent Wulfram templomra vetül a tekintet. Itt kapott helyet 1598-ban a bevezetőben említett Francis Trigge-nek köszönhetően a város könyvtára. Az ország hatodik legmagasabb temploma déli tornáca felett verandán alakították ki a libráriumot. Az első évek természetesen a könyvállomány gyarapításával teltek, melyben a névadó Trigge jeleskedett, aki „vállalta, hogy száz font vagy annak körüli értékben szállít könyveket”, de ebbe a folyamatba két helyi gimnázium vikáriusai is beszálltak.

A Francis Trigge Library egy részlete /kép forrása/ 

Nem nagy, de annál értékesebb a kollekció

A korabeli startup jól sikerült, a könyvtár állománya gyarapodott, az akkurátus, szabálymániás jó angolok pedig kidolgozták a könyvtár házirendjét, melyet időről-időre újraterveztek, újraalkottak a biztonság és a közművelődés megerősítése érdekében. Minderről az alapító dokumentumok máig fennmaradt példányaiból is értesülhetünk, mely papíruszok megtalálhatók az intézményben. A bibliotéka nyilvános, avagy közkönyvtári jellegéről ezt olvashatjuk a netlexikonban: „A könyvtár volt az első Angliában, amelyet intézményen, például iskolán vagy főiskolán kívüli használatra ruháztak fel. Talán kissé megtévesztő az "első nyilvános könyvtárnak" nevezni, de ennek ellenére használata nem egy magáncsoport kiváltsága volt.” A létesítmény első korszaka kialakításának különlegessége, hogy az az említett verandán belül az egyik plébános lakókamrájában volt kialakítva, kandallóval, kis mosdóval és templomhajóra néző ablakkal. Az ősi könyvtárak jellemzői, hogy azokban – minő meglepő – csak ősi kötetek találhatók. Erről azt olvashatjuk a leírásokban, hogy az 1608-ban összeállított és máig fennmaradt könyvek listája 228 címet tartalmazott, ezek egy része összefűzött műnek bizonyul – by Gutenberg. Jelenleg 356 különálló tétel van katalogizálva a Francis Trigge Library-ban. A könyvek többségét a 16. században nyomtatták. A készletben körülbelül 10 inkunabulum, azaz ősnyomtatvány van, ami azt jelenti, hogy 1501 előtt nyomtatták; a legtöbb ritka, néhány pedig kifejezetten egyedi példány.

A Francis Trigge Library híres láncrendszere /kép forrása/

Így láncold le könyveidet!

A leláncolás technológiai leírását ugyancsak megtaláljuk az intézményről szóló netlexikonban, ahol így fogalmaznak: „A legtöbb könyvet eredetileg megláncolták, a láncokat szabványos mintára egy helyi kovács készítette. A láncokat az elülső borítók elülső széléhez szegecselték, de idővel sok lánc megsérült vagy elveszett. A rendszer úgy épült fel, hogy a lánc gyűrűkön át futott a polcokhoz rögzített rudak mentén.” A teljes történethez hozzátartozik, hogy a láncolt rendszer zömét a mai napig megtekintheti a látogató. És bár a láncok jelentik ezen könyvtár belső rendszerének sajátosságát, azért mégis csak a könyvek, illetve azok tartalma a főszereplők itt is. Az első években tulajdonképpen válogatás nélkül, tematikától függetlenül gyűjtötték ide a köteteket. Így került ide jogi-, teológiai-, orvosi-, természetrajzi-, zoológiai-, földrajzi-, csillagászati-, felfedezésekről és navigációról szóló- továbbá egyháztörténeti témákat felvonultató kiadványok. Ez utóbbiak a reformáció utáni időszak kiemelkedő érdeklődését tükrözik, amikor sok vita folyt az egyház jövőjéről. E nagyobb témán belül még vannak templomtörténetek, bibliamagyarázatok, prédikációgyűjtemények, valamint a korai és középkori atyák művei is. A gyűjteménynek több ékessége is van, ezek közül az egyik az 1613-ban kinyomtatott, úgynevezett King James Biblia, amely valószínűleg az első kiadás kinyomtatásának második példánya, amely 1611-ben jelent meg. A téka minden egyes darabja nyomtatott könyv, a legkorábbi egy 1472-ben Velencében nyomtatott kötet, mindössze 16 évvel a Gutenberg-Biblia utáni kiadvány. A Francis Trigge Library-ban lévő legtöbb könyv latin nyelvű, de van itt görög, héber és arám nyelvű is, ahogy természetesen angol nyelvű is.

A Francis Trigge Library bejárata /kép forrása/

Lépj be online is akár!

A Francis Trigge-féle könyvtárról a Szent Wulfram katedrális honlapján található a Wikipédia mellett a legtöbb információ. Az oldal ezen rovatának szerkesztői nem fukarkodtak az illusztrációkkal, a könyvtárról szóló fotók mellett a fenti témafelsorolásban szereplő műfajok szerint is beillesztettek jópár grafikát, melyek a korabeli tudományos kötetekből valók. Ugyanitt találjuk meg a létesítmény egészének kulturális és műemléki, egyháztörténeti kínálatát is, így többek között emlékművekkel, ólomüveg ablakokkal, címerekkel, textíliákkal, harangokkal és orgonákkal kapcsolatos tudni- és látnivalókat. A honlap virtuális sétát is kínál azoknak, akiknek csak online van kedvük vagy lehetőségük meglátogatni a Szent Wulfram-ot.