Ősi könyvtárakat bemutató sorozatunk mostani részében – talán nem kis meglepetésre – visszatérünk Cambridge-be. Ezzel a return-nel az a szándékunk, hogy belépjünk a Queens’ College Old Library tucatnál is több értékes könyvkollekciót magába foglaló falai közé, hogy arról számot adjunk olvasóinknak.

kép forrása

Ősi falak, ősi kéziratok

Nem kis irigységgel tekintünk eminnen, a háborúk konkrét helyszíneként és háborús felvonulási korridorjaként is aposztrofálható, az ezer éveken át létező Európa közép-keleti régió felől, hogy amottan Nyugat-Európában, így például Nagy Brittaniában, ahol a harci dúlások kevéssé érték el az építészeti és más jellegű történelmi örökséget, s ezért mennyi minden maradt meg a középkorból és még korábbi időkről. Ez az ámulattal teli csodálat lehet osztályrészünk, ha betekintünk a cambridge-i Queens' College Old Library-ba. A létesítmény honlapja jól tükrözi küllemében és tartalmában is az uralkodói rang szikár eleganciáját, nemzeti identitást erősítő jelentőségét, kulturális területekhez kötődő értékét.

Magáról a könyvtárról megtudható, hogy az régi jó angol szokás szerint még mindig az eredeti helyiségében található, ott, ahol 1448-ban megalapították. Eme hagyományokhoz, értékekhez való hűség abban is megnyilvánul, hogy a végül is nem túlzottan nagy alapterületen működő könyvtárban középkori előadóasztalokkal és hasonló korú könyvespolcokkal találkozhat az ide látogató. Ennek ellenére szomorú tény, hogy az eredeti gyűjteményből semmi sem maradt meg, a könyvtár szép, de még így is rendkívül jelentős gyűjteményt őriz közel 30 ezer korai nyomtatott könyv és a 12-19. századból való kézirat formájában.

kép forrása

Tizennégy könyvgyűjtemény

A könyvtár 14 különböző könyvkollekciót tesz elérhetővé a kutatók és a szélesebb közönség számára. Ezek között a legrégebbi gyűjtemény a 70 tételt tartalmazó Thomas Smith-ről elnevezett, melyről azt olvashatjuk, hogy a névadó Erzsébet-korabeli politikus 1577-ben bekövetkezett halála után görög és latin könyveit a főiskolára hagyta, ahol diákként és munkatársként is dolgozott. Vagy itt a másik nemkülönben régi kollekció, melyet a névrokon John Smith-ről kapta a nevét. Ez a gyűjtemény egy olyan Smith-é volt, aki a matematika ösztöndíjasa volt, egyben alapító tagja a cambridge-i platonistáknak, a teológusoknak, akik a kereszténység és a platóni filozófia tanainak újraegyesítését szorgalmazták. Ezek után talán semmi furcsa nincs abban, hogy John Smith 600 darabos könyvtári hagyatékában a történelem, a földrajz, az orvostudomány, a teológia (nem mellesleg különösen a rabbinikus írások), a matematika és a csillagászat témaköreiből kerülnek ki a kötetek. Ugyancsak hosszú évszázadokból származik az úgynevezett Huntingdon szett, melyet Henry Hastings-ról, Huntingdon ötödik grófja származása szerint neveztek el. Ez a gyűjtemény a legfontosabb reformáció korabeli szövegekből és az egyházatyák műveiből áll. Szintén a távoli korokból való a könyvtár 18. századi alelnökének, egy megnevezésében csak szűken Hughes-nak tulajdonított, kétezer darabos könyvörökségi gyűjtemény. Hughes leginkább politikai és teológiai kötetekkel gyarapította az intézményt.

kép forrása

Virtuális séta és nyílt nap

A valóban lenyűgöző belsőről, mint kulturális hagyatékról külön, nem túl hosszú, mintegy 8 perces videót készítettek a felfedezés varázsa iránt érdeklődők számára. A Queens' College Old Library-ban hasonló szolgáltatások és komfort várja a közönséget, mint a már korábban bemutatott nyugati híres és nemes ilyen intézményekben és itt is sokféle, nemegyszer a főiskolával szorosan összefüggő kulturális programmal egészül ki az alapműködés. Az egyik volt az évente ismétlődő Open Cambridge, melynek során több, mint száz különféle kulturális program várta, várja a publikumot, illetve a tíznapos fesztivál során a hagyományok és a kulturális örökség állt a fókuszban. A már említett honlapban külön rovatot kapott egy A rabszolgaság hagyatéka című tárlat, melyben az atlanti rabszolga-kereskedelmet mutatják be. Erről így írnak: „Az evangélikus abolicionisták és a rabszolga-tulajdonos családtagok összefonódó hálózatait ábrázoló kiállítási anyag azokra az anyagi hagyatékokra összpontosít, melyek rávilágítanak néhány politikai, spirituális és társadalmi tényezőre, amelyekből feltárul a rabszolgaság egykori világa, ami az élet természetes részét foglalta el a birodalmi méretű Nagy-Britanniában.”