Híres emberek, klasszikus szerzők magánkönyvtárát bemutató sorozatunkban ezúttal az irodalmi Nobel-díjas amerikai regényíró, novellista, újságírókritikus zsenijének gyűjteményéről fedünk fel részleteket olvasóinknak. Az excentrikus Ernest Hemingway otthona és az abból kialakított múzeuma, valamint könyvtára igazi különlegesség a hírességek bibliotékái, emlékkiállításai között.

Kép forrása

Otthonból múzeum

Az Amerikai Könyvtári Szövetség részeként működő Ernest Hemingway Otthon és Múzeum a „One Island One Book” program keretén belül jött létre a Monroe Megyei Könyvtár Key West-i fiókja közreműködésével. A Hemingway rajongók bizonyára kitalálták, hogy mindez szoros összefüggésben van az író To Have and Have Not (Szegények és gazdagok) című regényével, melyet Hemingway 1931 és 1939 közötti tartózkodása során írt, illetve mely történet ugyanitt játszódik. A kiábrándultság, az amerikai álomból való ébredés és illúzióvesztés nemzedékének, másnéven „az elveszett nemzedék” leghíresebb tagjának egykori otthona és az abból lett múzeum magánkönyvtári gyűjteményének csak kisebb részét tartalmazza.

A hemingwayhome.com egy különleges világot tár a közönség elé, legyenek akár a látogatók az író igazi rajongói vagy későbbi fanjai. És igen, Hemingway könyveinek nagy része nem itt található, de talán néhány mondatot megér a szerzővel kapcsolatos írásban a helyre való invitálás.

Kép forrása

Könyvek és macskák

A Key West szigeten található egykori telek és rajta a mutatós villa több sajátságos hemingway-i jellegzetesség mentén kínálkozik az ide látogatóknak. Egyrészt maga a ház 19. századig visszanyúló történeteként, másrészt Hemingway természetszeretetéről is tanúskodó, itt lévő szép kertek mentén, harmadrészt pedig az író macskák iránti olthatatlan vonzalmaként, melynek középpontjában egy fehérszőrű, hatujjú – úgynevezett polidaktil – macskafaj állt. Hemingway szigetén, illetve telkén ezeknek az első időkből származó cicáknak az utódai találhatók mindenhol a birtokon, a múzeum kertjeiben több tucatszám. Az utolsó jellegzetesség a Pilar nevű óceáni jacht, melyet egyik feleségéről nevezett el, s amely ugyancsak több regényének szerepelője volt, s a Key West-hez köthető idők egyik tanúja is.  

Ernest Hemingway könyvhagyatéka – mint oly sok szerző esetében, úgy itt is – több helyen, több részletben lelhető fel életútja egyes állomásainál. Mint tudható róla, egész életében lelkes olvasó és könyvgyűjtő volt, magánkönyvgyűjteményét kilencezernél is többre tippelik a kutatók (de a kollekcióhoz tartozik még körülbelül 5000 fotó, 10 ezer levél és sok-sok széljegyzet is). A tipp azért van, mert az állomány ezen 9 ezres része a kubai Finca Vigiában van. Az amerikaiak végül a digitalizálás mellett döntöttek, és a kollekció zömének efféle változatát a bostoni JFK Könyvtárban lehet elérni.

Az állomány egyik nagy szakértője az a Michael Reynolds volt, aki Hemingway 5 kötetes életrajzát megírta. Reynoldsnak tudják be a legtöbb ismeretet, amit Hemingway magánkönyvtáráról tudni lehet, ő volt például az író 1910 és 1940 között birtokolt könyveinek legteljesebb, legátfogóbb összeállítója.

Kép forrása

A Kubán őrzött hagyaték

Egy merész ugrással huppanjunk át Kubába, azon belül is a már említett Finca Vigiába, az író egykori farmjára, ahol Hemingway könyvhagyatékának jelentős része található. A szerző 21 évig élt ezen a birtokon, hogy aztán – az Egyesült Államok nagykövetségének tanácsára s egy évvel a kubai forradalom kirobbanása után – 1960-ban elhagyja azt, s visszatérjen az USA-ba (ahol a következő esztendőben öngyilkos is lett). Az író örökségét, hagyatékát a kubaiak nem kótyavetyélték el, hanem emlékmúzeumot alakítottak ki. Ennek egy részéről így írnak a honlapjukon: „Havanna központjától 12 mérföldre, San Francisco de Paula faluban található otthon tele van eredeti bútorokkal, műalkotásokkal, porcelánnal, horgászbotokkal, állattrófeákkal, fegyverekkel, írógépekkel és más tárgyakkal, amelyeket a szerző és felesége gyűjtöttek össze.” A bostoni és a finca vigia-i intézmény közös munkálkodásáról pedig így fogalmaztak az amerikaiak egy helyen: „A bostoni székhelyű Finca Vigía Alapítvány évek óta együttműködik a kubai Nemzeti Kulturális Örökség Tanácsával ezen dokumentumok megőrzésén. A központ március 30-i megnyitását az Egyesült Államok és Kuba közötti sikeres együttműködésként értékelték, amelyek kapcsolatai az elmúlt években meleg és hidegek voltak.”