Jack London könyv és irathagyatéka avagy egy életnyi kalandtúra mementói
Híres emberek, s főként híres-neves írók, költő könyvtárait, írásos, tárgyi hagyatékait bemutató sorozatunk újabb részében egy kalandos életű szerző, Jack London könyvtári- és irathagyatékát terveztük bemutatni. Ugyanakkor A vadon szava, Az éneklő kutya, a Fehér agyar, A maják kincse és további regények írójának hagyatékának feltérképezése nem is olyan egyszerű, ami inkább köszönhető az emléke és munkássága előtti mai napig tartó igen nagy tiszteletből fakadó bőségnek.
A kapitány térképszobája
Az 1876-ban született és 1916-ban elhunyt Jack London szinte mindvégig Kalifornia hű gyermeke volt. És bár osztrigakalózként való munkássága komoly epizódot jelentett pályafutásában, 1893 után visszatért Amerikába, hogy ott hobó és katona, diák és mosodai munkás, aranyásó és haditudósító (az orosz-japán háborúban) legyen, s végül író és kiteljesedett házasemberré vált jól működő farmmal, egészen a leromlást, betegséget hozó utolsó évekig.
Könyvek, könyvtárakhoz, olvasáshoz való ragaszkodása gyerekkorától halálig tartott. Megszállottan olvasott, majd az olvasottak alapján diskurált, vitatkozott, ahogy felesége egy helyen humorosan megjegyezte: de csak, amikor ébren volt. A könyvekhez való kötődését jellemezte, amikor harmincévesen nejével együtt – legalábbis így tervezték – körbe akarták hajózni a világot, London 500 kötetből álló könyvtárral töltötte fel hajójukat. Erről így írt: „A könyvtáramban lévő könyvekre nagyjából ugyanúgy tekintek, mint egy tengerészkapitány a térképszobájában lévő térképekre. Nyilvánvalóan lehetetlen, hogy egy tengerészkapitány a fejében hordozza a világ összes partjának összes zátonyának, sziklájának, zátonyának, kikötőjének, pontjának, világítótornyának, jeladójának és bójának emlékét; és egyetlen tengerészkapitány sem törekszik arra, hogy ekkora tudástömeggel tárolja a fejét. (…) Ahogy a kapitánynak jól felszerelt térképszobával kell rendelkeznie, úgy a tanulónak és a gondolkodónak is jól felszerelt könyvtárral kell rendelkeznie, és el kell ismernie a könyvtárat. Nekem például soha nem lehet túl sok könyvem; könyveim sem fedhetnek fel túl sok témát. Lehet, hogy soha nem olvasom el az összeset, de mindig ott vannak, és soha nem tudhatom, milyen furcsa partot fogok bármikor felkapni a tudás világában.”
Amikor eldöntötte, hogy kiszabadulva a szegénységből bejut a Berkley Egyetemre, napi 19 órát töltött tanulással, olvasással. A próba sikerült, de végül csak egy szemesztert töltött ott, s tovább áll, új kalandok megélése, új regények megírása felé.
A Jack London’s Collection
Jack London könyves és irat-, valamint kézirat hagyatékai több helyen is megtalálható az Egyesült Államokban. Az egyik ilyen a Jack London’s Collection, melyet egy Waring Jones nevű illetőnek köszönhetően a San Francisco és Santa Rose közötti területen lévő Sonoma State University épületének egyikében találunk. Jones azért is választotta ez a helyet, mert ez közel van a híres Jack London State Historic Park, ahol az író által megalkotott természeti világban játszódó kalandregények a flóra és a fauna tekintetében is visszaköszönnek. Itt állt az egykori Wolf House, a Farkas Ház, ahol az író könyvtára, dolgozószobája volt található és amely az író és felesége beköltözése előtti napokban porig égett, benne sok-sok könyvvel. London feljegyzéseiből lehetett tudni, hogy mi veszett oda, így az utókor szakemberei mégis össze tudtak állítani egy olyan könyvtárat, mely az íróhoz köthető. Ebben a készletben megtalálható többek között Dickens, Kipling, Darwin, Nietsche, Marx, Milton, Shakespeare, Rostand, Rousseau, Tolsztoj, Ibsen, Oscar Wilde, Flaubert, Melville, Poe és Carl Jung művei.
A Jack London’s Collection 2000-ben került az egyetemhez, amely az adományozó, Waring Jones londoni magángyűjteménye és egy gyűjtőtársa, Carl J. Bernatovech hagyatékától vásárolt gyűjteményével egyesített kollekció, melyben még filmes emléktárgyak és magazinok első megjelenései is megtalálhatók.
Waring Jones, mint ottani Széchenyi István, a fentiek mellett volt olyan jófej és további pénzeszközöket adományozott az anyagok megőrzésére, rendszerezésére és tárolására. A könyvtár igazi kincsei az alapítóról, főszponzorról elnevezett teremben találhatók, itt vannak Jack London regényeinek első kiadásai, Jack & Charmian London (az író felesége) levelezése, magazinokban publikált írások, köztük számos első megjelenés, filmes emléktárgyak, beleértve a lobbykártyák és poszterek, továbbá fényképek, műtárgyak és relikviák, használati tárgyak.
A Merill-Cazier Könyvtár
A másik hely, ahol a Jack London hagyaték egy része megtekinthető, kutatható, az Utah állambeli Loganben, s azon belül is a Merill-Cazier Könyvtár. Itt őrzik azt a gyűjteményt, melynek számos darabja az írólegenda életének dokumentációja. A gyűjteményben megtalálhatók a szerző és felesége levelezésének egy része, továbbá cikkek, novellák, naplók, pénzügyi feljegyzések írásos változatai, London több művének kéziratos változatai, részletei, illetve végrendeletek, tengeri utazás naplói, különféle társaságokkal való szerződések, útlevelek és haditudósítói feljegyzések.
Ugyancsak található egy Jack Londonhoz köthető gyűjtemény a kaliforniai híres Berkley Egyetem Bancroft névre hallgató könyvtárában, melyben a személyes levelezést, kéziratokat, naplórészleteket, egy oldalt a londoni hajó, a Snark naplójából, bibliográfiákat, színházi anyagokat és műsorokat, Sekine londoni szolgára vonatkozó anyagokat és egy másolatot. A londoni halotti anyakönyvi kivonatról is találhatunk itt egy példányt. S míg az előzőnél hat doboznyi volt a kollekció, addig itt a Berkley-ben csupán négyben volt elhelyezhető az örökségi anyag.
A legnagyobb szett mégiscsak a los angeles-i Huntington Library-ban található, emitt 622 doboznyi anyagot tárolnak Jack Londonnal kapcsolatban. Ez a gyűjtemény az író iratait, a legtöbb londoni mű irodalmi kéziratát, kiterjedt levelezési aktákat, dokumentumokat, fényképeket, efemerákat és albumokat tartalmaz.
Egypercesek
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból