Egy 19. századi múlttal bíró amerikai közkönyvtár sztorija

Többnek is, mint tekintélyesnek mondható a modern könyvtárakat bemutató sorozatunk utolsó részének főszereplője, az Indianapolisi Nyilvános Könyvtár. Az intézményt számos paramétere jogosítja fel a fenti jelzőre, mely adatok között van, hogy 24 fiókkönyvtárral rendelkezik, melyekkel közösen 2021-ben 7,1 millió tétellel szolgálta ki az olvasókat, de az is érzékletes, hogy a rendszernek közel 300 ezer könyvtárjeggyel bejegyzett olvasója van, akik számára több ezer programot bonyolítanak le évente.

Kép forrása

Évszázados remekmű

Az Indianapolisi Nyilvános Könyvtárat 1873-ban alapították, melynek előzménye volt, hogy 1869-ben létrejött az Indianapolisi Könyvtári Egyesület, mely tulajdonképpen jogelődje, előképe volt a később megépült nagy közkönyvtárnak. Az alapítás előzményeihez tartozik, hogy idejekorán megkezdték a könyvállomány gyűjtését, így lehetett, hogy 1873-ban, amikor a könyvtár az egyik városi középiskolában kapott helyet, már 13 ezer kötet várta a közönséget, s ötszázan már az első hónapokban könyvtárjegyet vásároltak. Az intézmény kiemelt projektje volt a városnak, s az első teljes működési év végére mintegy háromezer ember több, mint 100 ezer könyvet kölcsönzött ki. A bibliotéka az állomány növekedése miatt továbbköltözött a Sentinel Building on Monument Circle-be, még később, 1893-ban az Alvord House-ba. A folytatás már a 20. századba nyúlik át, amikor is 1917-ben egy Paul Cret nevű tervező mérnök munkája alapján megépült az intézmény. Cret alkotása indianai mészkőből, görög dór stílusban megálmodott építmény, mely azért is különleges, mert az Egyesült Államok egyik legkiemelkedőbb világi épületeként tartották számon. Majd száz év múltán, 2014-ben adták át a létesítmény új szárnyát, Evans Woollen mérnök tervezésében épült hatemeletes üveg- és acélvázas kiegészítést.

Kép forrása

Üvegcsoda az oszlopsor mögött

Az idén 150 éves Indianapolisi Nyilvános Könyvtár három nagy tematika, s az azt tartalmazó, kínáló épületrész adta lehetőségek mentén várja a közönséget. Ezek között kiemelt szerepet kapott az oktatást, tanulást segítő részleg, a Learning Curve, amelyet csak gyerekek, tizenévesek és családjaik számára terveztek és működtetnek, s ahol a meséktől a művészeti programokig, vagy akár egy tinédzserek számára kialakított területig sorjáznak a szolgáltatások. Ahogy az intézmény honlapján olvasható, ezzel a részleggel többek között az a cél, hogy „fejlesszék az interpretációs és kritikai gondolkodási készségeket.” A könyvtár ugyancsak fontos része a Fekete Irodalom és Kultúra Központja, ahol az afrikai gyökerekből születettek „élénk és ellenálló kulturális örökségével” lehet találkozni. Az itt látható gyűjtemény egy speciálisan válogatott irodalmi, zenei, filmművészeti és képzőművészeti anyag, amely kiemeli a fekete ikonok, különösen az indianai gyökerű ikonok életét, munkásságát, kulturális, történelmi, társadalmi tevékenységének történetét. A harmadik kiemelt egység az úgynevezett Nina Mason Pulliam Indianapolis Special Collections Room, mely egy olyan szobarendszer, ahol archív anyagok gyűjteményei, helyi szerzők felnőtt- és gyermekanyagai, fényképek, albumok, gépiratok, kéziratok, dedikált kiadások, levelek, újságok és folyóiratok találhatók.

Kép forrása

Szolgáltatássokaság

A könyvtár e fentieken túl természetesen számos szolgáltatással várja a közönséget. Ezek között van egy számítógépes ismeretekről szóló gyakorlati oktatást és a számítógépes alkalmazásokról és az online szolgáltatások elérését segítő labor, valamint egy olyan másik labor is, ahol az olvasók a Windows-alapú számítógép kezelés alapjait sajátíthatják el. Ezek mellett az olvasók rendelkezésére áll egy 3D-nyomtatói műhely, ahol workshopokon oktatják ezen új technológia fortélyait, továbbá tárt ajtókkal várja az érdeklődőket az a részleg, ahol az üzleti életet segítő könyvtár áll a foglalkozások középpontjában. A létesítményben a fentieken túl a szolgáltatások része egy az USA és a város területéről származó újságok és mikrofilmek archívuma, egy Szövetségi Értéktári Könyvtári Program, mely az amerikai közönség a letéti könyvtárakon keresztül való szabad hozzáférést ad az Egyesült Államok kormányának információihoz. Szintén itt található egy Alapítványi Gyűjtemény nevű szolgáltatás is, melynek révén a látogatók hozzáférést kapnak az adományozói névjegyzékekhez, az adománygyűjtésről és a nonprofit menedzsmentről szóló könyvekhez, valamint az Alapítványi Központ elektronikus adatbázisaihoz, ezzel is segítve a támogatói hajlandóságot.

A könyvtár honlapja egy könnyen áttekinthető felület, ahol a fentiek mellett az intézményben vagy azzal kapcsolatos, zavarba ejtően sok programról kapunk tájékoztatást. Ugyancsak itt találjuk meg a központi hely által irányított 24 fiókkönyvtárral bíró rendszer felépítését, a mintegy 600 dolgozó munkája alapján biztosított működés megannyi részletét. Mint oly sok bibliotékában, úgy itt is külön rovatot kapott a programkínálat, a szolgáltatások, a fiókkönyvtárrendszer, továbbá a kutatás és tanulás témája, de szintén csak egy klikkre van a főoldalon az e-könyvek, a filmek, zene tematika, és egy blogrovat is, mely utóbbiban az olvasók és a könyvtárszakma tagjai oszthatják meg különféle virtuális fórumokon egymással gondolataikat, tapasztalataikat. A fentieken túl a honlap egyik legaktívabb része a híreket, programajánlókat napi frissítésben kínáló, továbbá a könyvtári szolgáltatások igénybevételéről szóló írásokat, dokumentumokat bemutató rovat.