Modern könyvtárakat bemutató sorozatunkban ezúttal az Egyesült Államok egyik legpatinásabb oktatási intézménye, a Yale Egyetem speciális könyvtára van soron. A Beinecke Rare Book & Manuscript Library Connecticut államban, azon belül is New Haven-ben található, a maga azon különleges küldetésével: miszerint falain belül kizárólag ritka könyvek és kéziratok várják az érdeklődő olvasókat, kutatókat.

Kép forrása

Szerencsés évszázad

A fentiekhez még fontos hozzátenni, hogy a „Beinecke” esetében kijelenthetjük, hogy ez a világ egyik legnagyobb épülete, amelyet ritka könyveknek és kéziratoknak szenteltek. Az idáig tartó út nem volt rögös, sőt – ahogy azt jópár tengerentúli históriából ismerhetjük – nagyon is üdvös volt, hiszen ez az intézmény a könyvritkaságokat ott New Haven-ben már régóta nagy becsben tartja. A 19. század végén például az egyetem kollégiumi könyvtárában kaptak helyet, melyet részleget később Dwight Hall-ra kereszteltek, talán Eisenhower elnök iránti tiszteletből. Az áldás 1918-ban csapott le az egyetemre, amikor egy bizonyos John W. Sterlingtől több millió dollárt hagyott örökségéből a Yale-re, mely pénzből – egyben a hálát is kifejezve – az intézményben kialakították a Sterling Memorial Library-t. Ebben a szárnyban kaptak újfent külön termet a ritka könyvek.

A könyvritkaságok gyűjtése ekkor vett nagyobb lendületet – mint olvasható az intézményről szóló históriában – mikor az öregdiákok felé szóló felhívás nagy eredményt hozott. Így lehetett, hogy 1958-ra már 130 ezer ritkasággal büszkélkedhetett a könyvtár, benne mások mellett Anna M. Harkness Gutenberg-bibliáját és a Beinecke család számos nagyobb gyűjteményét. És pontosan a Beinecke család volt az, mely família az ekkor a túl nagyra növekedett könyvállomány miatt már szűkösnek bizonyuló tér okán új épületrészre adományozott pénzt.

Kép forrása

Különleges gyűjtemény

A gigantikus építményt 1963-ban nyitották meg, ekkor a Beinecke Könyvtár, a Rare Book Room köteteinek és három különleges gyűjteménynek, az Amerikai Irodalmi Gyűjteménynek, a Nyugat-Amerikai Gyűjteménynek és a Német Irodalomgyűjteménynek adott otthont, de nem sokkal később csatlakozott hozzájuk a James Marshall és Marie-Louise Osborn Collection. Az épületet és benne a könyvtári és archívumrendszert 2015-ben két éven át modernizálták és újították fel, majd 2016 nyitották meg újra.

A netlexikonban azt olvashatjuk, hogy ezek mellett a könyvtárban „1800 előtt bárhol nyomtatott könyvek, 1751 előtt Latin-Amerikában, 1821 előtt Észak-Amerikában, 1851 előtt az Egyesült Államokban nyomtatott újságok és lapok, 1801 előtt nyomtatott európai traktátusok és brosúrák tárháza található, valamint szláv, kelet-európai, közel- és közel-keleti könyvek a 18. századig, valamint speciális könyvek várják az érdeklődőket.” A könyvgyűjtemény e fentieken túl még kiegészül az ókortól napjainkig tartó irat- illetve levéltári anyagokkal, benne limitált kiadású irodalmi kötetekkel, valamint a modern írók személyes iratáig is.

A könyv- és iratritkaságok végeláthatatlan sorában olyanok találhatók, mint például Charles Dickens, Benjamin Franklin, Goethe, Thomas Hardy, James Joyce, Rudyard Kipling, Thomas Mann, Ezra Pound, Schiller, Robert Louis Stevenson írásai, művei, csak, hogy az ismertebb szerzőket említsük, de az állomány részét képezi sok egyéb mellett az európai nyomtatás legkorábbi időszakából származó inkunabula kollekció, egy judaikai gyűjtemény, különféle témájú, 1600 előttről származó kézirat és könyvek, egy alkímiai és okkult tematikájú könyvsorozat, egy tetemes papíruszkollekció, az orosz cári, uralkodó család, a Romanov família fotóalbumai, valamint egy 15. századból származó, kézzel pergamenre írt kódex is.

Kép forrása

Fény a falakon át

Az épület nemkülönben ritkaságszámba megy, a maga hatemeletes monumentalitásával, jellegzetes üvegfalaival, a sarkain a föld alatt lévő 15 méteres acélpilléreivel, illetve a homlokzat lenyűgöző márvány és gránit borításával. Ez utóbbi anyagok fényes időben szűrt napfényt engednek a belső térbe, köszönhetően a 32 milliméteres vastagságnak, így arany borostyán fénybe borítva azt. Az épületben központi helyet foglal el egy belső torony, melyben a Gutenberg-biblia 48 fennmaradt példányainak egyike is látható, de ebben az épületrészben mintegy 180 ezer könyv vár az olvasókra. Az említett hat emelet mellett további két szint a föld alatt van, melyek egyikéről a következőket olvashatjuk. „Az első alosztályi szint, a "Court" szint a Beinecke előtti süllyesztett udvaron helyezkedik el, ahol a kertben egy-egy piramist, napot és kockát formáló szobor látható. Ezek Isamu Noguchi absztrakt allegorikus művei, amelyek a piramis, az időt, a korongot a napot és a kocka a véletlent ábrázolják.” Ugyanezen a szinten olvasótermek, adminisztrációs irodák helyezkednek el, illetve természetesen itt is találunk könyvtári polcokat, sok-sok kötettel. Eggyel lejjebb van az archívum, mely, hogy a nagysűrűségű polcok mozgatható rendszerben működtetik a hatékonyság jegyében, már csak annak okán is, hogy ott lent bizony közel egymillió könyv és irat tárolásával áll a világ könyvtárainak rangsora élén ez az intézmény.

Az intézmény honlapjára kattintva látható, hogy a site alkotói, működtetői hűen követik a könyvtár különleges és gazdag tartalmi és működési küldetését. Az oldalon a létesítmény különféle vetületeiről tájékoztatnak, így kiállításokról, előadásokról, konferenciákról, a kutatás és tanítás eseményeiről, ottani fejleményeiről, és természetesen a gigantikus gyűjtemény sokféle aspektusáról.