Nagy csalódás lett volna, hogy ha nem írhattuk volna le a Kínai Nemzeti Könyvtárról, hogy az a világ egyik legnagyobbja. A legek országának elsőszámú bibliotékájában 280 ezer négyzetméteren cirka 41 millió tétel (azaz könyv, folyóirat, dokumentum, kép- és hanganyag) várja a közönséget.

És az is közhely, hogy bármilyen Kínával kapcsolatos dologról legyen szó, annak mindig van a legősibb időkig visszavezethető szála.

Így van ez az ország elsőszámú könyvtárával is, melynek gyökerei ugyan nem a puskapor feltalálásával egy időre tehetők, de mindenesetre annyi olvasható a netlexikonban, hogy már a középkortól fogva jelentős számban kutatták a nyugati féltekén, hogy miként is működnek az ottani könyvtárak és főleg: mit olvasnak arrafelé ezekben az intézményekben. A mai Kínai Nemzeti Könyvtár történeti elődje a múlt század elején sarjadt, amikor is 1912-ben megnyílt a Nemzeti Pekingi Könyvtár. A kínai történelem is jócskán meghatározta a fenti intézmény sorsát, 1916-ban már a köztársaság formában a szakminisztérium minden megjelent kiadvány egy példányát berendelte a könyvtárba. Aztán egész sokáig kellett várni, hogy a bibliotéka a modernitás útjára lépjen. 1987 volt az év, amikor az új, mostani épületbe költözött, 1999-től pedig már, mint Kínai Nemzeti Könyvtár működik.

Ahogy olvassuk róla, ez a bibliotéka Ázsia legnagyobb ilyen intézménye. A bevezetőben írt alapadatok mellet figyelemreméltó az is, hogy az itt található könyvek, kiadványok 115 nyelvre vannak lefordítva. Érdekesség, hogy olyan ősi formákat is tárolnak itt, melyek feliratos teknősbékehéjakra és csontokra írt szövegeket tartalmaznak, illetve természetesen a kínai történelemben jelentős szerepet kapott császári és főúri dinasztiák históriáját tartalmazó könyvek, írások is megtalálhatók itt. Az új kötetek mellett számos gyűjtemény teszi világviszonylatban is egyedivé a bibliotéka könyvállományát. Így például itt látható egy „több mint 270 000 ősi és ritka kínai könyvből és több mint 1 640 000 hagyományos, szálkötésű kínai könyvből álló gyűjtemény”, egy több mint 16 000 kötet értékes kínai történelmi dokumentumcsomag és kézirat a dunhuangi Mogao-barlangokból, többféle századból származó buddhista szútrák másolatai és alapvető irodalmi és könyvgyűjtemény a Qing császári főiskoláktól és neves magángyűjtőktől.

A létesítmény 2011-ben kapcsolódott be a digitális forradalom nagyobb ívébe, akkor Kína összes könyvtára, azaz 3 ezer intézmény internetes összekapcsolását, adatok tárolását, és persze még mindig nem feledve, hogy ez Kína, itt mindig minden hatalmas méreteket ölt. Az intézmény honlapja egy külön internet léptékű kalandtúra, bár természetesen a Google-fordító kérésre magyarra igazítja a site-on lévő szövegeket, azért nem ilyen egyszerű az élet arrafelé. A honlapon három egységet jelenítenek meg: a Kínai Nemzeti Könyvtár, ennek digitális változatát és a múzeum nagy témáját. A létesítmény elsőszámú funkciója természetesen a könyvkölcsönzés, olvasási lehetőség, de emellett sok szolgáltatással várják a közönséget. Így például a legkülönfélébb számítógépes, irodai szolgáltatásokkal, konferenciákkal, gyermekeknek szóló programokkal, művészeti események, így kiállítások, koncertek, előadások bemutatásával is.

A Kínai Nemzeti Könyvtár magát egy „mindent átfogó könyvtár”-ként, illetve „társadalmi jelentőséggel járó tudásközvetítő”-nek határozza meg.  Erről bővebben így írnak: „A Kínai Nemzeti Könyvtár (NLC) az ország kiadványainak tárháza, nemzeti bibliográfiai központ, az ókori könyvek megőrzésének és konzerválásának nemzeti központja, valamint az ókori könyvek nemzeti múzeuma. Az NLC fő feladatai közé tartozik: hazai és külföldi kiadványok gyűjtése és megőrzése; az okmánymegőrzési és -megőrzési munka országos koordinációja; információs és referenciaszolgáltatások nyújtása a központi kormányzat, a nemzeti hatóságok, a társadalmi szervezetek és a nagyközönség számára; kutatás a könyvtártudomány elméletében és a könyvtárügy fejlesztése, valamint útmutatás más kínai könyvtáraknak.”

Képek forrása