Ha beírjuk a Google keresőablakába, hogy The Library of Alexandria, Egypt, akkor bizony az ókori világ legjelentősebb könyvtárának történetét elmesélő site-ra jutunk, már ha első találatként megjelenő Wikipédia oldalt választjuk. Ugyanakkor – igaz, több ezeréves késéssel – de 1974-ben mégis felmerült Egyiptomban, hogy létrehozzák az elpusztult eredeti alexandriai könyvtár modern utódját, mely új bibliotékát végül 2002 október 16-án avattak fel és nyitottak meg.

Kép forrása

Az ókori előkép

Az eredeti, ókori könyvtárról illik tudni, hogy az I. Ptolemaiosz Soter athéni államfő idején még a tervezőasztalon volt, de fia, II. Ptolemaiosz Philadelphus uralkodásakor már működött. Az Alexandriai Nagy Könyvtár a Mouseion nevű nagyobb komplexum részeként állt, s melyet a művészetek kilenc istennőjének szenteltek alkotói.

A fent említett makettjének is mondható modern kori változat, melyet kapásból Bibliotheca Alexandrina-nak hívnak, ami végül is Alexandriai Könyvtárnak mondható, az 1974-es ötlettől indítva vált valósággá köztük olyan nagyságok támogatását élvezve, mint Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök, illetve maga az UNESCO is a projekt mögé állt. Mint olvasható: a cél nem volt kisebb, mint, hogy az „Alexandriát a huszonegyedik század egyik legnagyobb szellemi és kulturális központjaként állítsák vissza.”

Kép forrása

Nyolcmillió kötet

A beruházás első fázisáról ezt olvashatjuk az intézményről szóló egyik cikkben: „Az UNESCO 1988-ban építészeti tervpályázatot szervezett a helyszínhez és örökségéhez méltó terv kiválasztására. A pályázatot több mint 1400 pályamű közül a Snøhetta norvég építésziroda nyerte, Christoph Kapeller osztrák építész és Ihab El Habbak egyiptomi építész társaságában.” Az építkezés a finanszírozás tisztázása után 1995-ben indult el, s ahogy olvasható, uszkve 220 millió amerikai dollár árán 2002-ben avatták fel és nyitották meg. Egy ekkora összegből persze rengeteg egygombócos fagyit lehetne vásárolni, de a dagályos építési elgondolásaikról ismert egyiptomiak inkább egy olyan létesítményt hoztak létre, melyben akár 8 millió könyvet lehet tárolni a polcokon.

Ebből egyelőre annyi valósult meg, hogy a nyitáskor megszámolt fél millió kötet mellé az évek során tovább 500 ezer kötet érkezett a könyvtárba, de egyes becslések szerint ennyi könyvet akár 80 évbe is beletelhet, míg katalogizálva belehelyeznek az Alexandriai Könyvtár polcrendszerébe. A 20 ezer négyzetméteres, 32 méter magas, alakjából adódóan 160 méter átmérőjű olvasóteremben tizennégy különböző szint található, de az épületben konferenciaterem, több szakkönyvtári részleg, mozi, multimédiás foglalkoztatószobák, planetárium, négy múzeum, négy művészeti galéria, és további tizenöt állandó tárlat várja a közönséget.

Kép forrása

Panorámaképernyők terme

A Bibliotheca Alexandrina említett szakkönyvtárainak száma hat, melyekben a Művészeti és Multimédia Könyvtár, a Taha Hussein Könyvtár látássérültek számára, Gyermekkönyvtár, Fiatalok Könyvtára, a Microforms Library és a Ritka Könyvek és Különleges Gyűjtemények Könyvtára található. Múzeumai sorában ott van a régiség múzeum, a kézirattár, a Szadat Múzeum és a tudománytörténeti múzeum. Az épületet képzőművészeti céllal látogatók a Digitális világunk, a Shadi Abdel Salam világa, az Alexandria impressziói kiállításokat is megnézhetik. 

A gigantikus épületben egy különleges rész a Culturama, mely egy olyan hatalmas terem, ahol 10 méter átmérőjű, 180 fokos panorámás interaktív számítógép-képernyőből áll, amely kilenc különálló, félkörben elhelyezett lapos képernyőből és kilenc, egyetlen számítógép által vezérelt videoprojektorból áll. A Culturama lehetővé tette olyan információk megjelenítését, amelyeket egy hagyományos számítógépes megjelenítőrendszer segítségével soha nem lehetett volna egyértelműen megjeleníteni. Az intézmény honlapja nemkülönben egy szédító virtuális kalandnak számít, amit el is várunk egy ilyen, minden képzeletet felülmúló, talán megalomán, talán nagyon is méltó méretekkel, adottságokkal bíró komplexumtól.