Modern könyvtárakat bemutató sorozatunkban már bizonyára megszokhatták olvasóink, hogy a keleti és a nyugati világ nagyvárosaiban található új építésű központi-, egyetemi-, illetve nagykönyvtárak a megrendelők és a tervezők szándéka szerint a jövőbe mutatnak. A merészen futurisztikus külsővel és a robot- és számítástehcnikát maximálisan kihasználó belsővel megáldott bibliotékák sorában most a Freie Universität Berlin Filológiai Könyvtárát mutatjuk be.

Egy térbeli metaforikus vízió

Aki már járt Berlinben az tudhatja, mert láthatta, hogy a német főváros már hosszú évtizedek óta a világ modern építészetének Mekkája. A Freie Universität Berlin Filológiai Könyvtára különösen ilyen létesítmény. Nem akarjuk túlhájpolni, de a wikiarquitectura.com oldal ezzel az épülettel foglalkozó része meglehetősen alapos szakmai ömlengést rendezett, kitérve a Norman Foster építészmérnök tervei alapján 2001 és 2005 között kivitelezett könyvtár régi épületekhez való beillesztésére, a megrendelői, tervezői koncepcióra, a felhasznált anyagokra, a szerkezet felépítésére, a részletes paraméterekre és az egész beruházás fázisfotókon való bemutatására.

Mint kiderült, az új berlini könyvtár egy agyvelőt formázó alakzat, ami egy térbeli metaforikus vízió, melyben „a fehér belső bőr az agyhártyával azonosítható, míg a belső és külső bőr közötti tér légkamraként szolgál az épület természetes szellőzéséhez.” Mintha csak David Cronenberg, kanadai bio-horror rendező egyik gigantikus díszletéről lenne szó…

Absztrakt asszociációs agyvihar

De nem, ez itt a valóság, melyről tehát megtudtuk, hogy az ötszintes épület föld feletti és alatti részeivel együtt a 19 méteres magasságához 55 méter szélesség jár, melyek révén 6 290 négyzetméter az összterület. A Berlin Dahlem kerületben található Filológiai Könyvtár (becenevén Berlin agya) leírása nem is olyan egyszerű, hiszen a már idézett szakhonlapra támaszkodva olyan mondatokba botlik bele az ember, mint „Az épületburok alakja egyesíti a „fal” és a „mennyezet” fogalmát”, ami valljuk be egy egész hétre való absztrakt asszociációs agyviharra ad táptalajt.

Mint kiderül, ez az előbbi építészeti sommelier szövegstílusban fogant mondattal azt akarták kifejteni, hogy a könyvtár mégis csak gömb formája kialakításánál a beépített üveg és alumínium lapok, valamint üvegszálas betételemek mind a fény, mind pedig a szellőzés megfelelő irányításában és adagolásában kapnak szerepet. A temperálás és energiatakarékosság metszéspontjába rögzített megoldásoknak köszönhetően a németek ezúttal felidézhették a látnok Richard Buckminster Fuller Climatoffice-projektjét, melyben a tervező Norman Foster építész is részt vett. És itt már a művészet szót is nyugodtan használhatjuk, egész pontosan az építészet-művészetet.

Az emberi agy bonyolult szerkezetét modellező építmény

Mint a mellékelt fotókon is látható, ez a gömb, ez a csillogó agy, korábban (egész pontosan 1945-ben és azután) megépített egyetemi épületrészek szoros ölelésébe integrálódott. A felülnézeti fotón még olybá is tűnhet, mintha beszorult volna, olyan szoros a komplexumhoz való kapcsolódása. Belül – a földfelszín felett és alatt – öt szinten helyezkedik el felül az olvasóterem, illetve közösségi tér, nagyelőadó, illetve a föld alatt számítógépes tanulószobák, vizuális stúdiók, olvasóterem látássérültek számára, szaniterhelyiségek, továbbá multimédiás eszközökkel felszerelt oktatószobák és különféle kiszolgálóhelyiségek, büfé. Az emberi agy bonyolult szerkezetét modellező építmény különféle egymásba futó liftek és átjárók révén kapcsolódó szintekkel, pitvarokkal várja a közönséget.

A wikiarquitectura ezt írja erről gigantikus agymodellről egy helyen: „A technikai központ a pince hátsó felében található. Ez többé-kevésbé ugyanaz a hely az emberi agyban, mint a kisagy és az agytörzs a koponya alsó részének hátsó koponyaüregében. Az agytörzs motoros funkciói nem különböznek a vezérlőközpont könyvtári technikusától, aki felügyeli a klímarendszer megtakarítását, beleértve a természetes szellőzést és a hővisszanyerést.” Ehhez hasonlóan a könyvtár minden egyes része akként kapott funkciót, hogy utánozza az agyban végbemenő adott folyamatelemeket, a hullámzó agylebenyt, az agykérget, a központi idegrendszert, s maga a könyvtárban végzett tanulási, oktatási vagy művelődési foglalatosság is az emberi agy különféle funkcióihoz lett igazítva.

Képek forrása