Nem olyan rég még a katari focivébétől volt hangos a sajtó és a közösségi média, mely hírverések során például arról volt szó, hogy nem lehet sört bevinni a futballmeccsekre. Valami azt súgja, hogy a Katari Nemzeti Könyvtárban (QNL) is így van ez, de a világ legkülönlegesebb modern könyvtárait bemutató sorozatunkhoz csatlakozó olvasóinkat ez talán nem ijeszti el.

Csodaépület

A Perzsa-öbölben található Katarról érdemes tudni, hogy annak ellenére, hogy a világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkészletével rendelkezik, területe kicsi (körülbelül Magyarország egynyolcada), népessége pedig 3 millió körüli. A Katari Nemzeti Könyvtár (QNL) az ország fővárosa Education City, azaz Oktatási Város nevű részében található. Az intézményt 2012-ben alapították, mégpedig a Katar Oktatási, Tudományos és Közösségfejlesztési Alapítvány révén. A könyvtár megálmodói és működtetői hármas célt tűztek ki maguk elé: a nemzeti könyvtár, a kutatói szintű egyetemi könyvtár és a digitális kor számára felszerelt központi, fővárosi közkönyvtár funkció megvalósítását.

A QNL amolyan „csodaépület”, melyet Rem Koolhaas tervező álmodott meg. Az elképzelés közvetlenül tükrözi a létesítmény lényegét, illetve emblematikus darabját, azaz a könyvet, s azon belül is a lapokat. A leírás szerint ez megnyilvánul az eredeti terveben, mely „két papírdarabra hasonlít, amelyeket széthúznak, és sarkainál átlósan összehajtják, hogy egy kagylószerű szerkezetet hozzanak létre, amely körülfogja a nyitott terű belső teret.”

Az 1944-ben született építész többek között olyan létesítményeket tervezett, mint a rotterdami Kunsthal művészeti kiállítócsarnok, a seattle-i Városi Könyvtár vagy a pekingi China Central Television Headquarters épülete.

Ultramodern technológiai kavalkád

A QNL méltóságteljes 45 ezer négyzetméteres területén a gazdag arab országokban már megszokott ultramodern technológiai kavalkád és az arab, illetve közel-keleti kultúra tradíciói iránti rendkívül magas igény egyesítése látható. A márványból, acélból és modern anyagokból összeállított épület fő elemét, jellegzetességét a fényt és ezáltal rendkívüli nyitottságot biztosító hatalmas ablakok adják. Az intézmény honlapján többek között leírják, hogy a könyvtárban találhatók: „automatizált önpénztári és visszaküldési állomások, valamint a rádiófrekvenciás azonosító könyvválogató rendszer kényelmes hozzáférést tesz lehetővé a könyvtár anyagaihoz. Az emberek mozgatására szolgáló rendszer a könyvtár felhasználóit a polcszinteken keresztül szállítja, így a gyűjtemény minden látogató számára könnyen elérhetővé válik. Természetesen számítógépes rendszerek, tabletek, interaktív képernyők és audiovizuális berendezések széles választéka segíti a tájékozódást és kötetek közötti válogatást az egész épületben.”

A katari örökség

A 21. századi technológiai vívmányok mellett a hagyomány hangsúlyozása az elsőszámú feladat itt, melyről, mint „a katari örökség megőrzése” gondolatkörben tájékoztat a honlap. E ponton kihangsúlyozzák, hogy „a nemzet és a régió legfontosabb kulturális és történelmi tárgyainak tárházaként a könyvtár elkötelezett amellett, hogy olyan környezetet biztosítson, amely megőrzi ezeket az információkat a következő generációk számára.” E tradíciógondozást az úgynevezett Örökség Könyvtár részlegben, az Örökség Könyvtárban található tárgyak helyreállításán és védelmén dolgozó régészeti és restauráló részlegben, valamint a Digitalizációs Laboratóriumban végzik.

Nem elhanyagolható a QNL közösségi tereinek egymásba kapcsolódó külön rendszere, melyek között megtalálható egy 686 négyzetméteres gyermekkönyvtár és oktatószobák, számítógépes laborok, diákok számára fenntartott termek sora, valamint többszáz számítógépet tartalmazó helyiség, melyekben a terminálok mellett érintőképernyők (flatboard-ok) várják a közönséget, illetve rendezvényterem, étterem és kávézó. A könyvtár működtetői alapítványa jól illusztrálja célja meghatározásaival a katari kultúra és társadalompolitikai stratégiai jellegét. A QNL honlapján található ars poetica-ban ezen célok között ott van a tanulás, a kutatás, a kultúra, a nemzeti értékek és régiós örökség megőrzése, a nyitottság, az élethosszig tartó tanulás, a méltányosság, a sokszínűség, a befogadás, a tisztelet, az innováció elősegítése és a szellemi szabadság témája is.

Képek forrása