Fosztogatók a könyvtárban
A világ legszebb műemléki könyvtárait bemutató sorozatunkban ezúttal Olaszországba, s azon belül is Nápolyba kalauzoljuk el olvasóinkat. Cikkünk mentén benyitunk a nagymúltú Biblioteca Statale Oratoriana dei Girolamini intézménybe, mely immár 1586 óta várja a könyvek szerelmeseit.
Békéből zűrzavar
A Girolamini templomegyüttes részeként működő Biblioteca Statale Oratoriana dei Girolamini a bevezetőben jelzett évtől működik. Talán nem meglepő, de a létesítmény már a kezdetektől fogva nemcsak könyvtár, de zenei tematikával foglalkozó intézmény is volt. A bibliotéka első évétől voltak itt szakrális zenéről szóló könyvek is, de a fő csapásirány a filozófia, a keresztény teológia, az európai keresztény egyháztörténet és Európa történelme volt. A létesítmény egyházi épületegyüttes, melyben a kolostoron túl jelenleg képtár és könyvtár is működik.
A templomkomplexumot 1727-ben a barokk stílus jegyében átépítették, ez az állapot látható azóta is. Az épület a 17. és 18. században gyarapodott leginkább, akkor a barokk római, nápolyi, bolognai művészeti képviselői gazdagították a külsőt és a belső freskókkal, festményekkel, szobrokkal, díszekkel. A 19. század első felében egy felújítás nyomán templomkupolát építettek rá. A második világháborúban a létesítményt bombatalálatok érték, melyek miatt később számos rekonstrukción esett át.
Az intézménynek – bár úgy tűnhet az első évszázadok nyugalmát tekintve – mintha nagyjából töretlen és békés lenne a históriája, de a 20. második felétől fogva egymást érték a csapások.
Ellopott állomány
Mint a bibliotékáról szóló netlexikonos leírásban olvasható: az 1970-es években ide tervezték az Olasz Filozófiai Tanulmányok Intézetét beintegrálni, de ez az elhúzódó projekt előkészítése végül nem ért célt, mivel 1980-ban földrengés volt Nápolyban, mely kataklizma teljesen áthúzta a beruházás megálmodóinak számításait. Az épületet akkor átengedték a földrengés miatt kitelepítettek számára. A funkcióját módosított könyvtár állományát ez időtől fogva rendszeresen fosztogatták, melynek során több ezer érétkes kötetnek kelt lába. Innen nézve több is, mint furcsa, hogy miért áldozta fel Nápoly, illetve az olasz állam ezt a nemzeti kincsestárat a szükség oltárán, illetve miért engedték meg azt a hanyagságot, hogy nem fordított senki sem elég figyelmet a könyvtár őrzésére. Ez az áldatlan állapot több évtizeden át tartott, s valahol nagyon is jellemzően az olasz temperamentumra, az intézmény élére kinevezett vezetők egymásra mutogattak, mi több, pereskedtek a felelősség kiderítésében. A fentiek folyományaként egyes vezetőket letartóztattak, illetve számos nagyobb könyvtétel ellopását is bizonyították. A 2012-es évben ugyanakkor sikerült az elorozott kötetekből jópárat fellelni és visszaszerezni.
Érdekesség, hogy a Biblioteca Statale Oratoriana dei Girolamini-ból eltulajdonított könyvek világszerte bukkantak már fel a vizsgálatoknak köszönhetően, így többek között az Egyesült Államokban, Japánban és Angliában is. Itt számos, középkori kiadványról, iratról, könyvről van szó, melyek értéke felbecsülhetetlen.
Ősnyomatok, kéziratok
A herce-hurca, mely drámai módon megtizedelte a nápolyi intézmény könyvállományát mai napig érezteti hatását. Ezzel együtt is jelentősnek mondható a könyvtárban található gyűjtemény, melyről így lajstromoz a netlexikon: „A Girolamini könyvtár mintegy 159 700 címet őriz, főleg ősi, köztük 94 ősnyomatot, 5 ezer XVI. századi, számos kéziratot, amelyek közül körülbelül 6500 a 16. és a 19. század közötti kompozíciókra és zeneművekre vonatkozik.” Ezeken túl a könyvtár egy Giuseppe Valletta nevű személy magángyűjteményének is örököse, mely hagyatékban 18 ezer kötet, ritka 16. és 17. századi görög és latin irodalom klasszikusai, valamint történelem és filozófia kiadások találhatók. A komplexum egyik termét Giambattista Vico nápolyi filozófusról nevezték el. Az egész épületegyüttes 2009 óta látogatható a nagyközönség számára, mely út során az érdeklődők a főtemplom, a kolostor, a képtár és a könyvtár mellett tizenhat kápolnát tekinthetnek meg. A hányattatott sorsa ellenére is lenyűgöző pompával bíró intézményben 2012-ben végezték el a digitalizálást és könyvrestaurálást, melynek eredményeként a közönség közvetlenül és online is hozzáférhet a gyűjteményhez.
Egypercesek
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból