Barokk polcokon hétmillió nyomtatvány

A világ legszebb műemléki bibliotékáit bemutató sorozatunkban ezúttal a Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtárának történetébe kalauzoljuk el olvasóinkat. A prágai Óvárosban, azon belül is a jezsuita Clementinum nevű kollégium barokk épületegyüttesében található könyvtár több, mint hétszáz éves múltra tekint vissza.

Kép forrása

Hétmillió kötet

Az intézményről szóló oldalak többek között arról számolnak be, hogy a Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára szédületes mennyiségű, több mint 7 millió (!) egységből álló állománnyal rendelkezik, ami ráadásul évente mintegy 70 ezer új kiadvánnyal növekszik. Míg ide eljutott az intézmény, nagyon hosszú utat tett meg. Az alapítás, több, mint 700 évvel ezelőtt történt, amikor a 13. században létrejött a prágai domonkosoknál a Studium generale, mely egy századdal később egybeolvadt a Károly Egyetemmel. A híres Clementinum nevű jezsuita kollégium a 15. században épület meg, majd 1622-ben a könyvtár végleg beköltözött ebbe a létesítménybe. Amikor 1773-ban feloszlott a rend, a könyvtár állami fenntartású lett, 1777-ben pedig maga Mária Terézia avatta nyilvános császári és királyi egyetemi könyvtárrá.

Kép forrása

A béke szigete

Érdekes, bár a korra jellemző momentum volt, hogy 1882-ben a Károly Egyetemet, s így a könyvtárat is két részre, cseh és német részre osztották fel. A hely 1918-ban a megalakuló csehszlovák állam fennhatósága alá került. 1924-ben a Szláv Könyvtár nevű új részleggel bővült a bibliotéka, ez ugyancsak a Clementinumba került, sőt ez a részleg a mai napig a cseh nemzeti könyvtár eleme. 1935-ben az intézmény új nevet kapott, a cégtáblán a Nemzeti- és Egyetemi Könyvtár név állt. A létesítmény nagyjából egész jól megúszta az 1939-es német megszállást, hiszen, bár az egyetemeket bezárták, a könyvtár tovább működhetett, ekkortól Országos- és Egyetemi Könyvtár néven. A csehek elsőszámú könyvtárának történetét is tekintve tényleg a béke szigete volt, hiszen, mint látjuk a névváltoztatások voltak az intézmény számára a leghúzósabb változások, s ellentétben más európai műemléki könyvtárakkal, ennél nemigen számol be a történetírás tűzvészekről, kifosztásokról, s más egyéb bajokról. 1945 után tovább folytatódott a könyvtár működése, sőt, a központosított állami intézkedések nyomán több prágai bibliotékát is összevontak, majd 1958-ban létrehozták a Csehszlovákia Állami Könyvtárát, melynek része lett az óvárosban lévő, most tárgyalt intézmény is. A „nemzeti könyvtár” nevet az 1990-es rendszerváltás hozta el.

Kép forrása

Múltból a jövőbe

Érdekes adalék, hogy a könyvtárat 2006-ban új helyre akarták költöztetni, de a kiírt építészeti pályázat, illetve a telekkel, a beruházással kapcsolatos viták és szabálytalanságok miatt az egész projekt nem valósult meg. A könyvtár messzi múltba nyúló históriája mellett előremutató a jövőbe mutató azon ténykedése, hogy állománya az interneten is elérhető. A digitalizáció már a 90-es évek elején elkezdődött, melyért 2005-ben díjat is kapott az UNESCO-tól. Erről a folyamatról ezt olvashatjuk a Wikipédián: „A digitális térben mintegy 2000 periodika, több mint 120 000 1800 után kiadott könyv és több mint 26 000 kézirat és régi nyomtatvány érhető el a könyvtár online felületéről. Emellett egy, a Google-lel közös programban a Szláv Könyvtár több 19. századi nyomtatványa (2015 augusztusáig mintegy 60 000 kötet) is digitalizálva lett. Ezek elérhetőek a Google Könyvek digitális könyvtárban, a régi nyomtatványok pedig a Krameri felületén olvashatóak.” A könyvtár az nkp.cz címen érhető el az interneten.