A világ legszebb műemlékkönyvtárait bemutató sorozatunk mostani részében Prágába kalauzoljuk el olvasóinkat, hogy ott benyissunk a Strahov kolostor lenyűgöző adottságokkal bíró könyvtárába. Az intézmény 1143-as alapítása óta sok idő telt el, melynek során számos fordulat tette változatossá a könyvtár históriáját.

Kép forrása

Pusztító husziták

A Moldva partján fekvő prágai kerületben található híres Strahov kolostort a fent jelzett évben Jindřich Zdík János prágai püspök és II. Vladislaus cseh herceg alapította. Érdekes építészettörténeti adalék, hogy a létesítmény első változatában minden fából készült, csak később indultak el a premontrei szerzetesek a kőépítés irányába, s vált így fokozatosan a kolostor a szilárdabb anyagfajta építményévé. Sajnálatosan ez sem tudta meg nem történté tenni az 1258-as tűzvészt, melynek során az épület súlyos károkat szenvedett. Ezt követően mintegy kétszáz évig nyugalomban működhetett a kolostor, de a huszita időszakban a prágaiak megostromolták a helyet és ki is fosztották. E rablásnak estek áldozatul nemcsak a liturgikus kegytárgyak, templomberendezések, de a könyvek is. Ez az epizód tulajdonképpen egész sokáig megpecsételte az intézmény sorsát, mert mint olvasható: a Strahov kolostor a 16. század végéig haldokló volt, régi fényét, működését nem sikerült helyreállítani.

Kép forrása

Teológia Terem és a Filozófia Csarnok

 1586-ban azonban mégis lendületet kapott a létesítmény, amikor Johann Lohel, prágai érsek Strahova apátjaként „…rekonstruálta a templomot, felújította az apátsági épületeket, műhelyeket létesített, új kollégiumot és refektóriumot épített, a kolostorkerteket újonnan alakította ki.  A kolostor birtokainak nagy részét visszaszerezte, hogy a kolostor anyagi bázisát kiépítse, forrást biztosítva az intézmény fenntartásához és továbbfejlesztéséhez.”

A Strahov könyvtára mai változatának alapjait az 1670-as évre tehetjük, amikor is Jeroným Hirnheim filozófus és teológus lett az apát, s személyében egy olyan vezető került a kolostor élére, aki könyvtárnak kialakíttatta az úgynevezett Teológiai Termet. A 17. és 18. században tovább folytatódott a kolostor megújulása, s benne a könyvtár fejlesztése, de a vissza-visszatérő háborúk ezt a prágai negyedet sem kímélték, a bombázások során újra meg újra megsérült az épület.

1779-ben Václav Mayer apát vezetésével alakult ki a klasszikusnak mondható könyvtári rendszer, benne a már említett Teológia Terem és a Filozófia Csarnok. A 20. században a legnagyobb fordulat 1950-ben volt, amikor a kommunista vezetés kiűzte a szerzeteseket az intézményből, s régészek kutatási helyévé tették azt, illetve Nemzeti Irodalmi Emlékművé pozícionálták át. Igaz, ennek a korszaknak hozadéka is volt, mégpedig az, hogy a régészeti vizsgálatoknak, kutatásoknak köszönhetően feltárták és rekonstruálták az épületegyüttes románkori változatát is.

Kép forrása

Ritkaság-szentély

Az 1989-es „bársonyos forradalom” után a kolostort és benne a könyvtárat teljes egészében visszaadták a Premintrei Rendnek, melynek folyományaként a létesítmény egy hosszú felújítás után eredeti, vagyis 18. században kialakított szép formájába került vissza. A Teológia Terem egy barokk stílusú belsőépítészeti, díszítési stílusban fogant hely, ahol 18 ezer teológiai témájú kötet található, s ahol faragott stukkók, freskók, továbbá föld- és csillagászati gömbök várják az érdeklődőket. A Filozófia Csarnok a maga 32 méteres hosszúságával, 10 méteres szélességével és 14 méteres magasságával ugyancsak ámulatba ejtő helyiség. Emellett van a Ritkaság-szentély, melyben tudományos gyűjteményekkel, különféle állatok, ásványok, gyümölcsök modelljeivel találkozhat az ide látogató, illetve itt tekinthetők meg az orvosi, jogi vagy alkimista könyvek is. Ugyancsak ennek része a dendrológiai részleg, ahol a fás növényekről szóló köteteket tárolják. A Strahov-könyvtár jelenleg 200 ezer könyvvel rendelkezik, a kolostori épületben a bibliotéka mellett európai szinten is jelentős képtár is található.