Egy 900 éves apátság könyvtára

MEGJELENT: 2022. november 12., szombat | SZERZŐ: Oxi

A világ legszebb műemléki könyvtárait bemutató sorozatunk mostani részében visszatérünk Ausztriába, hogy ott benyissunk a melki benedek rendi apátságba, s azon belül is a könyvtárba. A 900 éves intézmény nemcsak azért hasonlatos a mi Pannonhalmi Főapátságunkhoz, mert abban a Szent Benedek regulája szerint élnek a szerzetesek, hanem azért is, mert a melki szerzetesek is az oktatásban szolgálják az Istent, melynek fontos része a könyvtár.

Kép forrása

Az ősi kolostor

És ahogy az említett magyarországi bencés apátságnál, úgy a melki benedek rendi apátságnál is a könyvtárat tartják számon rögtön a kolostor után a komplexum legfontosabb épületrészeként. A teljes létesítmény története a 11. századig nyúlik vissza, a kolostorba 1089 óta élnek bencés szerzetesek.  A történetírás szerint a kolostor megépítése II. Lipót őrgrófnak köszönhető, aki igen jó kapcsolatot ápolt Passaui Szent Altmann püspökkel, a pápahűsége miatt száműzött egyházi vezetővel. Később ez a nexus tovább erősítette a kolostor pozícióit, az intézményt kivonták a passaui egyházmegye irányítása alól és egyenesen a pápához csatornázták be annak felügyeletét.

Kép forrása

Tragédiák kora

A kivételes státuszú létesítményt 1297-ben tűzvész pusztította, melyben sajnálatos módon a könyvtár hatalmas károkat szenvedett, a kötetek, iratok jelentős része lett a tűz martaléka. A 14. században ugyancsak rájárt a rúd a kolostorra, mint olvasható a történetében: a tűzvész után járványok, egyre súlyosbodó gazdasági válságok és egyházszakadás nehezítette meg a szerzetesek életét.

Vallási, vallástörténeti szempontból kiemelt jelentőségűnek számít, hogy 1362-ben az apátság elsőszámú kincsének, Krisztus keresztfájának egy darabjának IV. Rudolf herceg egy aranyból készült, gyémántokkal kirakott keresztet adományozott az apátságnak az ereklye tartójaként. A krónika leírja, hogy ezen keresztfa ereklyén Szent István vértanú vére is megtalálható.

A 15. században ugyanakkor tovább folytatódtak a sorscsapások, az apátság eladósodott, a szerzetesek közti viszályok miatt a rend felbomlott.

Kép forrása

A kultúra fellegvára

A helyzet 1418-ban stabilizálódott, amikor Nicolaus Seyringert, a bécsi egyetem egykori rektor zsinati döntés alapján ráncba szedte az intézményt, s ő lett a kolostor apátja. Az egyházi belső megújulás központjaként immár újra működő melki bencés apátság nemcsak a dél-német területek központja, de a kultúra fellegvára is lett. Ezt a funkcióját az egyetemekkel való sűrű együttműködése is erősítette, melyben a könyvtár is nagy szerepet kapott. A 18. századi barokk érában a bibliotéka az újraépülés nyomán egy világraszóló szépségű intézménnyé vált, mely a későbbi évszázadokban a koroknak megfelelő modern gépészeti tartalommal gyarapodott. A ma látható kolostori részként működő, 12 helyiségből álló könyvtár két fő teremmel ékeskedik. Mennyezetét lenyűgöző freskók díszítik, melyeket Paul Troger alkotott. A könyvtár állománya több, mint 100 ezer kötet, benne közel 2 ezer kézirat található. A számok tükrében „az apátsági épületegyüttes déli szárnya 240 méter hosszú, főtengelyének hossza 320 méter, 500 helyiséget foglal magában és 1365 ablaka van, mindig van mit tenni: rendszerint 100 alkalmazott és a melki nagytérség cégeinek 200 dolgozója áll az apátság szolgálatában.”


Megosztás

Egypercesek

Ötvenegy különleges ember története

Ötvenegy különleges ember története

Bemutatták Sal Endre legújabb könyvét

Adventi Könyvvásár Kolozsváron

Két év kihagyás után tartják meg az eseményt az erdélyi magyar könyvkiadók

Laáramlás

Laár András mesél Zenéről, humorról, filozófiáról, vallásról és sok minden másról a most megjelent önéletrajzi könyvében

Így kell nézni egy futballmérkőzést

A modern labdarúgást közérthetőn elemző könyv jelent meg a tévéből és podcastekből ismert három hazai szakértő tollából

Eddig ismeretlen Hegel jegyzetekre bukkantak

Hegel munkásságának jelentős része csak előadásaiból ismert, így a most előkerült, példátlan nagyságú anyag hatalmas jelentőségű lehet