Fejedelmek könyvtára
Ennek a magyar történelmi könyvtárnak igazán kalandos, viszontagságos a históriája. A kezdetek pedig egyenesen kötődnek a fejedelmi Rákóczi családhoz. A folytatás pedig ugyancsak fordulatos, melynek során háborúk, hitharcok, forradalmi és rendszerküzdelmek kereszttüzében újult meg időről-időre a református bibliotéka.
A communitas könyvkészlete
A Sárospataki Református Kollégium könyvtárról nem tudni alapításának pontos idejét, az első konkrét adat 1618-ból származik, amikor a tékának otthont adó református kollégiumban „készítettek egy, a főiskola rendszerét szabályozó törvénykönyvet, ami a könyvtáros működését is szabályozta.” Erről, illetve az 1621-es és 1623-as könyvtárrendezésről a büszke „patakiak” a korabeli írást idézik a patakcollege.hu-n: „Hogy a communitas könyvkészlete szét ne hurcoltassék, a gondos előrelátás megkívánja, hogy a Primariusok közül a Praeceptorok és Primariusok szavazatával könyvtáros választassék, aki bölcs, kegyes, tudós, józan és megpróbált, hűségben feddhetetlen legyen, akinek ügyes tevékenysége és buzgó gondossága által a communitas könyvei és kéziratai megőriztessenek és közhasználatra kiadassanak.” Az 1623-as állapot mintegy háromszáz kötetről tanúskodott, igaz, ezekről máris lajstromot készítettek, melyben csupán a szerzők és a címek szerepeltek.
Az 1600-as évek elején a könyvtár a Rákóczi-család tulajdonába került, így ők határozták meg az intézmény működését, irányát. I. Rákóczi György kezdeményezte a könyvtár 1635-ös újrarendezését, amikor is már 631 kötetet tartalmaztak a polcok. A nemes fejedelem 1641-ben új helyre költöztette a létesítményt, ahol fiaira a kortársak életének tanulmányozása várt. A fejlődés György halála után, özvegye, Lórántffy Zsuzsanna révén jött el, aki megvalósítva férje egykori álmát, a könyvtárhoz illeszkedő nyomdát állítatott fel Sárospatakon. Az intézmény György és Zsuzsanna gyermeke, III.
Az egyik leggazdagabb magyar könyvtár
Rákóczi Zsigmond idején is nagyot lépett előre, amikor is külföldről érkeztek jeles művek a könyvtárba, melyeknek köszönhetően az egyik leggazdagabb magyar könyvtár lehetett a sárospataki. Ekkor tartottak 821 kötetnél. A Rákóczi-várból 1658 és 1660 között vitték át a főiskolai épületbe a könyveket, így vált a collegium részévé a bibliotéka, ahol már ugyancsak volt egy iskolai könyvtár. Az így egyesített intézményeknél immár 5400 könyv várta a tudás várát ostromlókat.
György és Zsigmond halála után a fejedelem özvegyének rekatolizálása miatt az intézmény a jezsuiták kezére került, így a korábban ott dolgozóknak menniük kellett. A nyomda és a könyvek Debrecenbe kerültek, melyeket 1705-bebn osztrák katonák szétdúltak. Egy gyulafehérvári, illetve kassai vargabetű után II. Rákóczi Ferenc segítségével térhetet vissza Sárospatakra a főiskola, de a könyvtár köteteinek egy részét a jezsuiták nem adták vissza, sok darab a mai napig a sátoraljaújhelyi piaristáknál található.
Szerencsés könyvesház
Egy nagyobb ugrással a 20. századba érve nyugtázhatjuk, hogy a sárospataki református könyvtárnak szerencséje is volt, hiszen a világháborúk már nem tizedelték meg, igaz, ez annak is köszönhető, hogy az értékesebb darabokat Budapestre szállították. 1952-ban sok más egyházi intézményhez hasonlóan emitt is megszűnt a református kollégium, de a kommunista állam valahogy mégis meghagyta az intézményrendszer többi részét – a nagykönyvtárat, levéltárat, múzeumot, adattárat – az egyháznak. A viszontagságos történetben nyugodt évtizedek következtek, melyek során a könyvtár állománya gyarapodott.
A rendszerváltozás után megkezdték a könyvtár számítógépes feldolgozását, melynek köszönhetően ma már közel 40 ezer digitális felvétel áll rendelkezésre. A már idézett honlap így számol be a jelenről: „2000-től a könyvtár új olvasótermekkel bővült, ahol a korábbinál sokkal több dokumentum érhető el már szabadpolcon. Külön teremben kutatható az egyházi, vallási irodalom, van egy általános és egy folyóirat olvasó szoba. A levéltári és adattári dokumentumok az épület földszintjén lévő kutató helységekben használhatók. Aki ma beiratkozik a Gyűjteményekbe, rá kell jönnie, hogy nem egy könyvmúzeumba, hanem egy élő és minden tekintetben korszerű, jól használható gyűjteményben kutat. Nem kölcsönző könyvtár, de az olvasótermekben bármilyen könyvet ki lehet kérni, legyen az régi vagy új. Diákok, híres és nem híres emberek ma is szívesen látogatják a gyűjteményt, illetve hagyják saját könyvtárukat Gyűjteményekre, ezáltal nemcsak gyönyörű terme, de a kötetek sokasága miatt is lenyűgöző a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei.”
Egypercesek
Írói naplók a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Hamarosan mozivászonra kerül a Szabó Magda meseregényéből készülő, Tündér Lala című egész estés animációs mesefilm
Megrongálták Csukás István síremléket