A világ legszebb műemlékkönyvtárait bemutató sorozatunk következő állomása a Svájc keleti tartományában található Saint Gall Apátsági Könyvtár. A barokk-rokokó stílusban (át)épült intézmény szépsége mellett az egyik legidősebb is, hiszen annak első megépítését a tudósok 782 körülre teszik.

Kép forrása

Másolóműhely

A Boden-tó és az Appenzelli-Alpok között található Sankt Gallen legnagyobb híressége, látványossága a lenyűgöző természeti környezet mellett kétségtelenül a Saint Gall Apátsági Könyvtár. Az UNESCO Világörökségi listáján szereplő apátságban található bibliotéka a világ egyik legnagyobb és legrégebbi kolostori könyvtára. Az annak otthont adó apátság is már egy olyan oktatási, kulturális centrumba épült be, melyben a korabeli királyok, vezetők iskolákat működtettek, melyek a tudomány és a művészet centrumai voltak.

A létesítmény története a VIII. században indult, amikor mai legjobb tudásunk szerint 782 körül megalapították a könyvtárat. A kolostort, melynek része lett a téka, korábban, 613-ban alapították. A megalapított szerzetesi könyvtár fő funkciója az első időkben a kéziratok másolása volt. Ez a funkció olyannyira híressé vált Európa-szerte, hogy angolszász és ír szerzetesek is elmentek a svájci apátságba, hogy elmerüljenek a kéziratmásolás nemes tevékenységébe.

Kép forrása

Királyok kedvence

A különféle uralkodók nagy becsben tartották az intézményt, így például Nagy Károly, aki Rómából „hozatott” pápai engedéllyel gregorián énekes szerzeteseket, hogy az akkor újnak számító karének stílus ezen a svájci területen is ismert legyen. De hasonlóan értékelte az apátságot Jámbor Lajos frank király is, akinek annyira a szívéhez nőtt a hely, hogy azt menedékjoggal ruházta fel, majd később birodalmi kolostori rangra emelte.

Az intézmény történetében magyarok is szerepelnek, igaz, nem éppen azért, mert hátrafele nyilazó elődeink olvasójegyet váltottak volna, hanem mert két alkalommal is megtámadták a várost és a benne lévő apátságot. Először 926-ban, illetve ezt követő években még egyszer történt ilyen eset. Később ugyancsak kapcsolatba léptek ősi magyarjaink a svájci helységgel, igaz ekkor már a keresztség felvétele okán. A történetírás szerint Sankt Gallenban kapta meg Ottó német-római császár Géza magyar fejedelem üzenetét, hogy családjával együtt meg kíván keresztelkedni, mely keresztelkedés révén a császár által küldött sankt gallen-i püspök végezte el a magyar fejedelem családjánál a keresztelést.

Kép forrása

Ezeréves kéziratok

Ma látható barokk, illetve rokokó stílusú pompáját a 18. században nyerte el, amikor is Peter Thumb építészmérnök tervei alapján és vezetésével felújították. Nem elhanyagolható, hogy Thumb keze és esze nyomát viseli magán majd kéttucat svájci jelentős építmény, főleg egyháziak.

A Saint Gall Apátsági Könyvtár legfőbb erénye, hogy eredeti épületének korával közel megegyező korú kódexeket, azaz 9. századi köteteket birtokol. Egy 2005-ben tartott összeírás szerint a könyvtárban 160 ezer kötet található, melyből 2200 kéziratos, 500 pedig több, mint 1000 éves. A bibliotéka számos felbecsülhetetlen értékű kódexet, kéziratos dokumentumot tartalmaz, így például itt őrzik a legrégibb német nyelvemlékeket tartalmazó Abroganst, mely egy latin-ófelnémet glosszáriumot.

A könyvtár köteteinek egy jelentős része online is megtekinthető, azaz digitálisan böngészhető.

Irodalom és filmművészeti vonatkozás, hogy a különlegesen magas értéket képviselő intézmény inspirálta Umberto Eco olasz írót a Rózsa neve című, egy középkori kolostorba játszódó krimiszerű regénye 1980-ban történt megírására, mely regényt később Jean-Jacques Annaud rendező, ugyancsak a sankt gallen-i kolostorkönyvtárban szerzett benyomásai alapján 1986-ban meg is filmesített.