Kép forrása
Forradalom és romantika
Elsőként Phil Casoar francia újságíró és Balázs Eszter magyar történész Budapest hősei című kötetét kínáljuk olvasóinknak. A számos visszaemlékezés, tanulmány, regény és elbeszélés mellett igazán üdítő kivétel ez a kiadvány, melynek albumszerű, viszonylag nagy méretét a tartalom igazolja. A szokatlan megoldással összeállított könyvben minden oldalon fotók, korabeli plakátok, dokumentumok, újságkivágások, mozgósító cédulák reprintjei láthatók, mellettük pedig minden esetben értékelő, magyarázó szöveg olvasható. Egyszerűen szólva megállapítható, hogy ez egy könnyen forgatható könyv, remélhetőleg sok iskolába is bekerül a történelemtanárok révén. A kötet ugyanis a rendkívül jól összeválogatott illusztrációs anyagnak, a történetkutatásnak és a lejegyzett visszaemlékezéseknek köszönhetően jól érzékelteti a jelenkor „képfüggő” olvasóit az 1956-os forradalom eseményeiről (azon belül is a főváros munkásnegyedeiben folyó harcok) részleteiről, szereplőiről, helyszíneiről, valamint előzményeiről és utóhatásáról is. De még ennél is erősebb a kötet szerkezeti, dramaturgiai felépítése: a szerzők két budapesti hőst, egy fiatal fiút és lányt állítanak a forradalmat elbeszélő kötet középpontjába. Velük lehet és könnyű is azonosulni, ahogy személyes sorsukon keresztül ismertetik meg a könyv alkotói a forradalmat. A Scolar Kiadó egy helyen így fogalmaz a kiadványról: „A szerzők izgalmas oknyomozó kutatásának alapjául a forradalom egyik emblematikus fényképe szolgált; céljuk pedig az volt, hogy kiderítsék a fotón szereplő fiatal pár kilétét, és az ő sorsuk feltárása révén emberi arcot adjanak a történelemnek. (…) A kutatás alapjául szolgáló fotó 1956 novemberében a Paris Match forradalmi képsorozatának nyitóképe volt, ekképpen a forradalom nemzetközileg egyik legismertebb képévé vált. A szerzők a fotón szereplő szerelmes pár személyazonosságának felderítését, viszontagságos sorsukat és annak kinyomozását beszélik el.” Hősies küzdelem, hazafias áldozatvállalás és nem utolsó sorban romantika, mely egy helyen található meg a Budapest hősei című rendkívüli kiadványban. 

Kép forrása
Kultusz volt, kultusz van és talán lesz is
A Láthatatlan tündöklés című új kötetével jelentkezett idén Apor Balázs történész, a Trinity College Dublin Európa Tanulmányok Központjának docense és a Centre for Resistance Studies igazgatója. A könyv az 1956-os forradalmat megelőző, s mondhatni annak előidézéséért felelős rendszer felépítését, történetét, jellegzetes, néha abszurd, néha indokolatlan szélsőséges részleteit mutatja be. A Rákosi Mátyás kultusza a sztálinista Magyarországon (1945 – 1956) alcímű kötet tulajdonképpen a mai legidősebb generáció utáni nemzedékeknek szól, akiknek semmilyen tapasztalata nem lehetett a személyi kultusz tébolyáról. A könyv olyan kérdésekre ad választ, mint többek között: mi volt Rákosi szerepe a két világháború között, melyek voltak a személyi körül kialakult kultusz szakrális elemei, hogyan működött Rákosi titkosrendőrsége. Az új kötetével jelentkező szerzőt a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon szólaltatták meg. A Rákosi-korszakról írt a Láthatatlan tündöklés című könyve kapcsán a történésznek azt a kérdést szegezték, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy az 1950-es évek első felében kialakult személyi kultuszhoz hasonló jöjjön létre a 21. században. Apor Balázs válaszában elmondta: „Ez már nyomokban tapasztalható, tehát visszatérőben van. A 2010-es évektől ismét megjelentek azok a vezetők, akik erős vezetőként határozzák meg magukat és ezzel kapcsolatban újra megjelentek a kultikus vezérképek, melyek bizonyos tekintetben a múlt mintáit veszik alapul. Ilyen tapasztalható Putyin esetében Oroszországban, de más országokban is, más autoriter rendszerekben is megfigyelhető a kultusz újraéledése és terjedése.”

Kép forrása
Így látta Mindszenty a forradalmat
Az 1956-os forradalomnak számos kiemelkedő alakja volt, köztük talán legfényesebben Mindszenty József hercegprímás kiállása fénylett a legnagyobb ragyogással. A katolikus egyházvezető a keresztény hithősök nyomdokain haladva vállalta a megaláztatásokat, kínzásokat, rabságot, száműzetést, csak, hogy ékes szavaival és emblematikus tetteivel a forradalom mellé álljon. Az 1956 – Írások a hagyatékból című könyv a forradalom 60. évfordulójára jelent meg. A kiadvány szerkesztőinek az volt a célja, hogy bemutassák, miként látta Mindszenty a magyarok hősies szabadságharcát a kommunista terror és pártállami diktatúra, továbbá a leigázó szovjet csapatok ellen. A kötet különlegessége, hogy abban azok a feljegyzések, naplórészletek szerkesztett összeállítása találhatók, melyek az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén íródtak, 1956. november 4-e után, amikor az egyházvezető ott félrabságban élt. A kötet egy személyes látásmód, egy személyes vallomás a legnagyobb 20. századi magyar küzdelemről. Mindszenty bíboros, mint szemtanú beszél írásaiban a forradalom különböző fordulatairól, illetve feljegyzéseiben saját felelősségéről, szerepéről is megfogalmazta gondolatait, melyek ugyancsak megtalálhatók e kötetben. A kiadvány további értéke, hogy az abban olvashatók a Mindszenty-hagyaték legújabb kutatási eredményeit mutatják. A könyv új adatokkal, a korábbi ismeretanyag további kiegészítéseivel, egy hiteles főszereplő hiteles visszaemlékezéseivel vált 56 újabb írásos emlékművévé.