A kritika Shakespeare fölé emelte

MEGJELENT: 2022. augusztus 29., hétfő | SZERZŐ: RG

Százhatvan éve, 1862. augusztus 29-én született Gentben Maurice Maeterlinck Nobel-díjas belga költő, drámaíró. 

Kép forrása

Shakespeare szintjén

Gazdag, konzervatív, katolikus családból származott, s egy darabig úgy tűnt, ő is tisztes polgári pályára lép majd. Szülővárosa jezsuita kollégiumában tanult, ahol már ekkor írással kezdett foglalkozni, majd 1885-ben jogi diplomát szerzett a Genti Egyetemen. Rövid ideig ügyvédi gyakorlatot is folytatott, tagja lett Gent ügyvédi kamarájának, majd Párizsba utazott.

A francia fővárosban elsősorban irodalmi körökkel, a szimbolista mozgalom tagjaival került kapcsolatba, s fél évig a szimbolista Pléiade című folyóirat szerkesztésében is részt vett. 1886-ban jelentette meg első verseskötetét Üvegházak címmel, majd 1889-ben a Maleine hercegnő című színművét. A mindössze harminc példányban megjelent dráma nagy sikert aratott: a neves költő, Émile Verhaeren lelkesen üdvözölte, Octave Mirbeau pedig a Le Figaro című lapban írt kritikájában Shakespeare fölé emelte a szerzőt. 

Ezek után Maeterlinck a jogi pálya helyett teljes egészében az irodalom mellett kötelezte el magát. Sokat és sokfélét írt, verset, drámákat, bábjátékokat és prózát is, s emellett fordított is, például Shakespeare-t, Novalist, John Fordot.

Kép forrása

Munkássága

1892-ben jelent meg első igazán jelentős színműve, a Pelléas és Mélisande, amelyet az avantgárd Théatre de l'Oeuvre-ben Lugné-Poé igazgató állított színpadra. A reménytelenség melankolikus hangulatát sugárzó műből 1902-ben Claude Debussy komponált operát, s ez ihlette Arnold Schönberg azonos című szimfonikus költeményét is.

1896-ban kiadták a Tizenkét dal című verseskötetét, melynek darabjai már a későbbi szürrealista törekvéseket előlegezik meg. Bár a kritikusok dicsérték költői munkáit is, jelentősebbnek tartották színpadi műveit. 

1890-ben jelent meg az abszurd dráma előfutárának tartott A vakok, amelyet sokan Beckett Godot-jának őseként emlegetnek. 1902-ben mutatta be a Théatre de l'Oeuvre a történelmi tárgyú Monna Vannát, amelynek címszerepét a szerző élettársa, Georgette Leblanc játszotta. 

1907-ben vitték színre a Maeterlinck darabja nyomán készült Ariane és a Kék szakállú című operát, amelynek zenéjét Paul Dukas szerezte. Egy évvel később került közönség elé a ma is világszerte népszerű darab, A kék madár. A boldogság kereséséről szóló, gyermekeknek szánt allegorikus művet először a Moszkvai Művész Színház mutatta be Sztanyiszlavszkij rendezésében, méltán hatalmas sikerrel. A darabot Magyarországon is számos alkalommal színre vitték, legutóbb 2018-ban a Budapesti Operettszínházban Szenteczki Zita rendezésében. Több filmfeldolgozása is készült: 1940-ben Walter Lang álmodta vászonra a bájos Shirley Temple főszereplésével, majd 1976-ban George Cukor rendezett belőle orosz-amerikai koprodukciót, Elizabeth Taylorral és Jane Fondával.

Kép forrása

A Nobel-díj és a háborúk

Maeterlinck 1911-ben megkapta a Nobel-díjat, az indoklás szerint „sokoldalú irodalmi tevékenységéért, különösen drámai munkásságáért, melyet gazdag képzelőerő jellemez; költői képzeletéért, mely erősen hat az olvasó érzelmeire.”

Az első világháború kitörése után többször is felemelte szavát a háború pusztítása ellen. 1918-ban szakított Georgette Leblanc-kal és egy év múlva feleségül vette a szintén színésznő, Renée Dahont, akivel Nizza közelében telepedett le, az Orlamonde nevet viselő villában. Ebben az időszakban elsősorban prózai művein dolgozott, amelyek a miszticizmus, az okkultizmus és a természet iránti valódi érdeklődés sajátos elegyét nyújtják. Írásaiban, például A szegények kincsében és A bölcsesség és a végzetben, a lélek halhatatlanságának, a halál mibenlétének, a bölcsesség elnyerésének kérdései foglalkoztatták.

1932-ben a belga király grófi címet adományozott neki. 1939-ben, a második világháború kitörésekor jobbnak látta elhagyni Európát, s az Egyesült Államokba költözött. Itt élt 1947-ig, majd visszatért Franciaországba, s nem sokkal ezután a Nemzetközi PEN Club elnökévé választották. Mindössze két évig lehetett a rangos testület elnöke, 1949. május 6-án halt meg nizzai villájában. (MTVA Sajtóarchívum)

Megosztás

Egypercesek

„A birodalom csak most fog szétesni”

„A birodalom csak most fog szétesni”

A Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics volt a Könyvfesztivál nyitóeseményének díszvendége

A szabadságért érdemes küzdeni

A Könyvfesztivál vendége volt az Astrid Lindgren-díjas francia író, Jean-Claude Mourlevat

Kezdődik a Könyvfesztivál, mutatjuk a PKÜ programjait

A legfrissebb könyvekkel, kiállítással és beszélgetésekkel várja az érdeklődőket a csütörtökön kezdődő 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra a Petőfi Kulturális Ügynökség

Hónapos könyvtárünnep Szegeden

A Somogyi-könyvtár az emberi méltóság, a gyerekek és fiatalok esélyei és jogai, a családok, valamint az egészséges élethez való jog tematikája köré szervezte programjait

Gépi kézírásfelismeréssel készült el a Magyar Nemzeti Levéltár legnagyobb adatbázisa

Az összeírás a korszak magyar társadalom- és gazdaságtörténete szempontjából pótolhatatlan forrásértékkel bír