Az Országos Széchenyi Könyvtár rendszerébe tartozó 12 országos jelentőségű vidéki és fővárosi könyvtárról szól új sorozatunk. Az intézmények közötti barangolásunk során ellátogatunk Pannonhalmára, Keszthelyre, Miskolcra, Gyöngyösre, Pécsre, Sárospatakra, Budapestre és Zircre. Ez utóbbi lesz szellemi. utazásunk nyitóállomása.

Kép forrása

A legmagasabban fekvő magyarországi könyvtár

Talán nem is gondolunk bele, hogy egy adott könyvtár földrajzi helyzete milyen jelentőséggel bír. Pedig bizonyára így van, a zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtár esetében mindenképpen, hiszen a település Magyarország legmagasabban fekvő városa, ennél fogva erről a könyvtárról az is elmondható, hogy ez az intézmény a legmagasabban fekvő magyarországi könyvtár. A „Bakony fővárosában” található épület több funkcióval is bír, egyrészt múzeum, másrészt műemléki könyvtár, harmadrészt pedig a ciszterci apátság részeként egyházi intézmény is.

A gyűjtemény szellemi alapját jelentő könyvek története a 12. századig nyúlik vissza, amikor is III. Béla megadta az engedélyt a Clairvaux-ból érkezett szerzetesrendnek. Sajnálatos, hogy a török dúlásban mind az egykori szerzetesi monostor, mind pedig az akkori könyvkészlet elpusztult. Az intézmény története jó kétszáz év múlva folytatódott, amikor is a sziléziai Heinrichau-ból érkezett szerzetesek, hogy újraépítsék a lerombolt épületet, ezúttal már a barokk stílusjegyek szerint.

Kép forrása

Az első könyvkatalógus

A könyvtár szintén része lett az új létesítménynek, a könyvkészlet újabb első darabjai Sziléziából érkeztek Zircre. Az első könyvkatalógus 1815-ös dátumozású, akkor 4157 kötetről írtak a leltározók. A következő állomás kiemelt a 19. század, melyben a könyvtárat is működtető ciszterci szerzetesek feladataik közé vették az oktatást, melynek folyományaként nagy hangsúlyt kapott a könyvtár, illetve annak tudományos tartalmú könyvei.

A rendnek hagyományoztak több helyről is hagyatékokat, így például Hoffmann József székesfehérvári orvos és Fejér György történettudós kiskönyvtárát. A bővülés végül oda vezetett, hogy a korábbi kisebb teremből az épület nagytermébe került át a könyvtár, illetve a 19. század végére még egy plusz termet biztosítottak a könyvtárnak. A könyvtár históriájának ezen pontján már a modernizálás jegyei is megmutatkoztak, ekkor alakították át a tárolást és a kartotékrendszert, a könyvtárról szóló leírásokban azt olvasni: „A könyvtár nagyarányú és tervszerű fejlesztését hozzáértő könyvtárosok végezték. Nekik köszönhető, hogy a század első felében már mintegy 65 ezer kötet könyv és folyóirat állt a szerzetesek és a környékbeli értelmiség rendelkezésére.”

Kép forrása

A névadó a tudós

A 20. század első felét részben megsínylette az intézmény, a második világháborúban bombatalálatot kapott az épület, illetve a háború utáni kommunista korszakban, amikor feloszlatták a rendeket, kétségessé vált a folytatás. Aztán az akkori kultúrvezetés mégis jól döntött és felismerve a könyvtár jelentőségét 1953-ban az Országos Széchenyi Könyvtár rendszerében helyezte az intézményt.  Az OSZK honlapján többek között ezt olvashatjuk a zirci könyvtár jelenéről: „A könyvtár 70 ősnyomtatványt, közel 400 antikvát tudhat magáénak, melyek közül több csak Zircen található meg Magyarországon. Az állomány tematikailag rendkívül színes, a teológiától a történelmen át a fizikáig számos tudományág képviselteti magát.” A névadó a tudós Reguly Antal, természetesen Zirc szülötte, akit elsősorban néprajzkutatóként, utazóként, s a magyarországi finnugrisztika egyik legelső, kiemelkedő képviselőjeként szoktak magasztalni. Az OSZK digitális archívumában lévő egyik írásban ez olvasható róla: „A testvértelen magyar nép testvéreit kereste, s meg is találta őket. Bejárta a Volga menti és az Urálon túli finnugor népek lakóhelyeit. Az obi-ugorok, vogulok és osztjákok közt olyan területeket tárt fel, melyeken európai utazó előtte nem járt. Egyike volt a világ legnagyobb utazóinak.”