Könyvtár a Balaton fővárosának szívében

MEGJELENT: 2022. július 28., csütörtök | SZERZŐ: Oxi

Történelmi magyar könyvtárakat bemutató sorozatunkban – mondhatni a nyári hőség okán is – ezúttal a Balaton partjára kalauzoljuk el olvasóinkat, hogy ott bepillantást nyerjenek az egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtárba, mely eredeti gyűjteménnyel és berendezéssel bír. A keszthelyi Helikon könyvtár kapujában állunk, nyissunk be oda!


Egy jeles család

Aki már járt Keszthelyen az tudja, hogy a „Balaton fővárosa” rang több elem alkotta egység miatt járt ki a településnek. Ezek között dobogós helyen áll a város központjában található Festetics-kastély, melyben megtalálható a Helikon könyvtár. A kastélymúzeum valójában egy fantasztikus építészeti gazdagságot nyújtó komplexum, ahol minden lépésnél jelen van a történelem, a magyar múlt, a magyar örökség és hagyomány egy különleges része, a főúri pompa és intellektus.

A Festetics-család történetéről, a magyar történelemben vállalt szerepéről külön kiskönyvtárat lehetne nyitni, ezúttal csupán néhány mondat erejéig ássuk bele magunkat históriájukba. A horvát származású Festetics család a török elől menekült Magyarországra a 17. század első felében. A 18. században grófi rangra emelkedett Festeticsek számos területen gyarapították Magyarországot, így a politikában, a gazdasági életben, valamint a tudomány és a kultúra területén. A família nemzedékeinek tagjai, Kristóf, III. Pál, I. György, László, I. Tasziló, II. György, II. Tasziló, III. György mindannyian nemcsak családjuk, de szűkebb pátriájuk, valamint Magyarország javát gyarapították a legkülönfélébb módokon, így többek között az agráriumban, az oktatásban, az építészetben, a fürdőkultúrában, a balatoni hajózásban, a könyvtárakban, a tűzoltóegyesületekben, a hadseregben, a diplomáciában való munkában, illetve a fejlesztések ösztönzésével.

Kastély és könyvtár

A könyvtárnak otthont adó kastély építése 1745-ben kezdődött, a komplexum jelentős bővülése, átépítése egészen a 19. század végéig tartott. A bibliotéka, mint épületrész 1792-ben jött létre. A legnagyobb veszteség kétségkívül a második világháború idején érte az intézményt, amikor a szovjet front elől menekülő Festetics-család hátrahagyta a felbecsülhetetlen könyvtári vagyont is, mely az intézmény leírása szerint „a német és magyar katonák, valamint a helyi lakosság fosztogatásának esett áldozatul”.

A kastélymúzeumot, s benne a könyvtárat 1974-ben nyitották meg újra a közönség előtt.

Különleges gyűjtemény

A Helikon könyvtár állománya egy 250 múltra visszatekintő gyűjtemény. A könyveket először Festetics Kristóf kezdte egyberendezni az 18. század közepén. Az utódok: III. Pál és I. György voltak a nagy könyvgyűjtemény-gyarapítók, akik jelentős mennyiséggel növelték meg az állományt, főként jogi, politikai és történeti, majd magyar irodalom és tudomány, illetve filozófiai, gazdasági szakkönyvekkel, továbbá jelentős hírlap- és folyóiratanyaggal. Ahogy olvassuk az intézmény honlapján: „A keszthelyi az ország legnagyobb főúri magánkönyvtára volt, melynek könyvállomány a második világháborúig 50 ezer kötetre gyarapodott, jelenleg pedig 86 ezer könyv található itt.” Az intézmény 1948-ban az Országos Széchenyi Könyvtár kötelékébe került, s mint olvasható, „30 féle nyelven található itt dokumentum a gyűjteményben, és olyan különlegességek sorakoznak itt, mint többek között az állomány legrégebbi könyve: Thuróczi János latin nyelvű Magyarok Krónikája 1488-ból, de megtalálható a gyűjteményben Sylvester János Új Testamentuma is 1541-ből, ami az Újszövetség első magyar nyelvű teljes szövege volt.” A Helikon könyvtárról, melyben a civil olvasók mellett a kutatókat is várják a különféle könyvtári szolgáltatások, sok minden más is kiderül a helikonkastely.hu/konyvtar internetes címen. Képeink is innen származnak.


Megosztás