Trianon 100. évfordulója után két évvel még mindig nagyon sok mondanivalója van a magyaroknak és – talán nem meglepő – a külföldi íróknak a számunkra igazságtalan békeszerződésről. Válogatásunkban elsőként továbbra is Gyugyák János és kollégái a centenáriumra kiadott Trianon 100 című bookbox-járól ejtünk szót. A folytatás egy éltes brit diplomatáé, aki 1980-ban szolgálta hazáját a budapesti brit nagykövetségen, és aki nemzetközi szemszögből írta meg Trianonról szóló összegzését. Harmadjára egy fikciós kötet áll a fókuszban, mégpedig Vakulya Norbert „trianonos” regénye, melynek a rendkívül adathűségen túl az is érdekessége, hogy abban a 20. század első felének ismert alakjai is szereplőivé váltak.

Kép forrása

Trianon magyar tükörben

Két éve, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján nemcsak az emlékezés keserűsége, de a könyvkiadás negédes volta is ott volt bennünk. Ez több más remek kiadvány mellett Gyurgyák János Trianon 100 című antológia és tanulmány könyvének volt köszönhető. Ez esetben maga a „könyv” kifejezés sem elég, hiszen az Osiris Kiadó ezzel a produktumával igen magasra tette a lécet. Bizonyára nem ez a legkeresettebb kötet, hiszen a centenárium óta eltelt két évben, akik tudtak róla, keresték, azok már meg is vásárolták, és vélhetően kifutott az első kiadás volumene is. Abban a reményben, hogy lesz második és sokadik kiadás az idei június 4-ei napon vagy ahhoz közel mégis érdemes újra ráfókuszálni erre a sok tekintetben komoly színvonalat jelentő kiadványra. Gyurgyák és munkatársai egy gyökeresen új vetületét kínálták a valójában inkább könyvcsomagnak, vagy merészebben bookbox-nak is nevezhető kiadványban. Nem kisebbre vállalkozott a szerkesztő és csapata, mint, hogy arra tegyen kísérletet (mely szerintem sikerült is), hogy a sok vádaskodás mellett mi magyarok ezúttal saját magunk felé fordítsuk azt a bizonyos tükröt. Gyurgyák tanulmányában a trianoni békediktátumot, illetve az első világháborút és az azt megelőző éveket vette górcső alá, megállapítva többek között azt, hogy a 19. század végére többnyire kiegyensúlyozottnak tűnt magyar társadalom, de főleg annak vezetése, nem volt alkalmas a küszöbön álló 20. századra. Itt nemcsak a társadalom feudális felépítménye, de a jellegzetes magyar politikai viszonyulás, viszonyrendszer hibáit és változásra képtelenségét emelte ki, mint a későbbi nemzettragédia gyökereit. A kiadványegyüttes több patinás kivitelezésű könyv beszélte el Trianont, annak lényegét, egyrészt a korabeli gondolkodók, művészek tollából a diktátum aláírását követő időszakból, másrészt az azt követő évtizedekben szerzőitől származó, ugyanebből a témából származó írásai jelentették.

Kép forrása

A békediktátum egy budapesti brit diplomata tollából

A fenti említett kiadványhoz hasonlóan Bryan Cartledge Trianon egy angol szemével című könyv is belemegy abba a vonalba, ahol nemcsak az antant hatalmak voltak okai Magyarország szétszabdalásának, de a békediktátumig vezető úton igenis ott voltak a tragédiát előzményként megalapozó magyar viszonyok, adottságok, fejlemények. Az ebbéli érdekesség és érték egy meglehetősen alapos adatösszegzéssel egészül ki, illetve – ahogy a kiadói ajánlóban olvasható – az összefüggések gazdagított leírását is olvashatják az érdeklődők. Cartledge kötetében rámutat, hogy a Magyarországgal és szövetségeseivel akkoriban ellentétes oldalon álló francia, angol és amerikai antantpolitika milyen módon állt hazánkhoz, annak politikájához. Bryan Cartledge személye is garancia a kiváló munkára, és érdemes a figyelemre, az 1931-es születésű úriember egykoron brit diplomata volt a magyarországi brit nagykövetség első embereként és nem mellesleg akadémikus. A könyvben jelentős szerepet kapnak a Magyarországot hátrányosan ért ezidőtájt meglévő diplomáciai megítélések is, valamint a magyarellenes propagandák egészen részletesen kidolgozott rendszere. Az író bátran használja tollát, amikor arra is kitér művében, hogy milyen erőtlenek voltak a magyar nemzetmentő törekvések és azok gyakorlati megvalósításai. Külön fejezet foglalkozik a majd másfél évig tartó párizsi béketárgyalásokkal, megemlítve, hogy a procedúra végül csak elhoztak az a fásultságot is, mely bizonyára hozzájárult a végzetes eredményhez.

Kép forrása

A regény, ahol Horthy és Kun Béla is szereplő

Bár példaképei többek között Rejtő Jenő és Douglas Adams, és 2003-tól több fantasy és sci-fi regénye készült el, Vakulya Norbert a történelmi regényeket, még beljebb a magyar história epizódjairól is alkot adathitelességű fikciós könyveket. A Vihar Erdélyben után írta meg a Trianon - A vérben fogant ország című regényét. Ebben a szerző „kiterjedt kutatómunka alapján rekonstruálja a békediktátum elfogadásához vezető világ- és belpolitikai eseményeket, a déli és keleti frontokon harcoló magyar seregek fegyverletételétől kezdve az őszirózsás forradalmon és a kommunista diktatúra véres tombolásán át Horthy Miklós kormányzóvá választásáig és az új, csonka Magyarország megszületéséig” tartó utat. A könyv érdekessége, hogy abban a történelemkönyvek lapjairól ismerős vezetők nevei – így például Tisza István, Károlyi Mihály, Ady Endre, Teleki Pál, Kun Béla vagy a már említett Horthy Miklós – is olvasható a szereplők között, de természetesen néhány fiktív alak is felvonul a terebélyesnek is mondható történetben.