Február 24-e óta nincs nála többet emlegetett név a világpolitikában. Vlagyimir Putyinról már sok mindent leírtak, neve egyeseknél egyenlő a 20. századi diktátorokéval, míg mások rajongott, erőskezű vezetőként emlegetik. Az orosz vezetőről, az orosz-ukrán háborúról és annak előzményeiről is szólt Demkó Attila Máglyatűz című könyve angol nyelvű, The Fury of the Tsar címet kapott kiadásának bemutatója is, melyről a Mandiner honlapján olvashatunk összefoglalót.

Kép forrása

Bizonytalan régió

Az már megszokhatta az odaszokott közönség, hogy a Mathias Corvinus Collegium programszervezői markáns társadalmi események mentén rendeznek előadásokat, kerekasztal beszélgetéseket, film- és könyvbemutatókat. A nyilvános események sorában most hasonlóan ismert elánnal tárták a közönség elé az orosz-ukrán háború különféle részleteit, amikor Boris Kálnoky, az MCC Médiaiskola vezetőjének interjúalanya Demkó Attila író volt.

Mint a mandiner.hu-n olvasható cikkből kiderül, Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője, a Mandiner rendszeres szerzője, aki biztonságpolitikai szakértő is, már a háború előtt megkezdte könyve írását. Mint fogalmazott: „Régiónk nagyon ingatag, a háborúk figyelmeztetés nélkül is kitörhetnek. A NATO nagyon fontos védelmünk szempontjából, de azért magunkat is meg kell védenünk, és Németország vagy Magyarország sokáig nem vette ki ebben a részét.” A szerző a beszélgetés során rámutatott, hogy szerinte a németek elég naivak voltak, ez vonatkozik az energia- és katonapolitikájukra is, Demkó úgy látja, hogy „a németek képtelenek lennének megvédeni a saját országukat.” Az író kiemelte, hogy „a jugoszláviai háború után azt hittük, hogy ez a régió biztonságos, de ez tévedés volt, hiszen sok törés van az országokban, etnikai és más jellegűek is.”

Kép forrása

Mindent vissza!

A könyvről szólva a legizgalmasabb részek természetesen azok voltak, amikor Demkó mesélt a háborús övezetben való tudósító, megfigyelői munkájáról. Ezután került szóba a másik izgalmas téma: Vlagyimir Putyin, akiről a beszélgetés ezen részében a kutató arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország elsőszámú vezetőjének „van elég pénze és hatalma, most már csak a történelmi szerepre vágyódik”, illetve hozzátette, hogy „ő akar lenni az, aki feltámasztja Oroszországot a Szovjetunió elbukásából.” Demkó ezt azzal magyarázta, hogy meglátása szerint „a Szovjetunió felbomlása Putyin számára ugyanis nemcsak a kommunista diktatúra bukása volt, de az orosz birodalomé is, melynek következtében olyan részeket vesztettek el, amelyeket orosz területnek éreztek.” Az író hozzátette: „Ez nem feltétlenül a teljes volt birodalom területe: például Azerbajdzsánról, Örményországról a balti államokról az oroszok lemondtak, de igenis akarják a Krímet és Novorossziját, ahol ma a háború zajlik, és persze Belaruszt.”

Kép forrása

Történelmet írni

A párbeszédes forma egy különösen érdekes része volt, amikor Demkó Attila azt fejtegette, hogy „Putyin új Jaltát, egy új megállapodást akar a Nyugat és Oroszország között” hiszen „már korábban is úgy tűnt, hogy Putyin vissza akarja kapni Ukrajna egy részét.”

Boris Kálnoky azzal dicsérte meg a bemutatón a Máglyatűz íróját, hogy tulajdonképpen megjósolta a február 24-én elkezdődött háborút, egyebek mellett olyan fejezetekkel, melyekből az derül ki, hogy az oroszok nem értettek bizonyos világ- avagy geopolitikai jelekből, próféciákból, illetve nagy hangsúlyt kapott a beszélgetésben az a rész, ahol Putyin monologizál. Ekkor hangzott el, hogy az író a Honvédelmi Minisztérium segítségével számos elemzést olvasott Putyinról, az észjárásáról, de elolvasta a vele készült interjúkat is. Mint ezekből többek között kiderült: „Putyin szereti a jachtokat, a drága órákat és a palotákat, hiszen szegényen nőtt fel, de ezek csak játékok neki, unja őket, hiszen már minden kipróbált, kivéve talán a medvéken való lovaglást. Sok szempontból már történelmi a teljesítménye, de ő történelmet akart írni.”