Minden esztendőben április 23-án ünnepeljük a könyv világnapját. Legjobb barátaink napja alkalmából különleges tanulmányt adott közre egy svájci intézet. A felmérésből kiderül, mik a legnépszerűbb olvasmányok az egyes országokban. A módszertan egyszerű volt: megnézték, mit mutatnak a google keresési statisztikák országonkénti bontásban. Az eredmény, ha talán nem is adhatja egy tudományos disszertáció alapját, azért rendkívül szórakoztató lett.

Kép forrása

A nagy könyves üzlet

Elöljáróban érdemes elmondani, hogy noha sokan temetik az olvasást, sokan úgy érzik véget ért a Gutenberg-korszak, azért a könyvek máig népszerűek az egész világon. Statisztikai adatok szerint átlagosan 12-13 regényt olvasunk el évente, ennek megfelelően a könyvkiadói piac is hatalmas forgalmat bonyolít. 2022-ben 112,5 milliárd dolláros árbevételt értek el a könyves vállalkozások.

Persze hozzá kell tenni, hogy az átlagos olvasói elkötelezettség meglehetősen csalóka. Valójában ugyanis a legtöbb országban rendkívül szűk, 10, 20 százalék körüli az olvasó emberek aránya. Ők azok, aki tizenvalahány könyves átlagot létrehozzák. Valójában ugyanis ezek az emberek falják a könyveket, És persze ők azok, akik a könyvpiacot pörgetik.

Természetesen az olvasók sem egységesek. Vannak, akik szakkönyveket böngésznek, mások a klasszikus regényekért rajonganak, sokan a krimiket imádják, egyes olvasókat a költészet, másokat a rejtély vagy a romantika vonz. A kutatásból kiderül, például, hogy a romantikus, klasszikus és verses könyvek világszerte a lista élén állnak, az ázsiaiak minden más könyvnél többet kerestek verseket az interneten, a horror a latin országokban, míg a fantasy Európában a legnépszerűbb. De, hogy mit olvasnak az emberek szerte a világon, arra országonként eltérő a válasz.

Az angol nyelvű országok otthonaiban nagyobb valószínűséggel találhatunk klasszikus könyveket, mint máshol, viszont például a horror a latin országokban a legnépszerűbb, míg a fantasy Európában hódít. Meglepő módon az ázsiaiak többet kerestek az interneten a verses köteteket után, mint bármi mást. A thriller-regény műfaja uralkodik a holland nyelvű országokban, míg a norvég olvasók inkább a krimit választják.

No, de az általánosságok után nézzünk egy két konkrétumot!

Kép forrása

A legnépszerűbb könyvműfajok az Egyesült Államokban és Európában

A romantikus könyveket kerestek legtöbbet Franciaországban, Magyarországon, Venezuelában, Dél-Afrikában, Spanyolországban, Brazíliában, Portugáliában, Romániában és Görögországban.

A romantikus fikció egymilliárd dolláros üzlet, az eladott kötetek száma tavaly meghaladta a 47 millió darabot, ami 24%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ilyen típusú könyveket a könyvesboltokon kívül sok helyen az élelmiszerboltokban, gyógyszertárakban, postákon is lehet kapni.

Svédország, Hongkong, Ausztrália, az USA, az Egyesült Királyság, Írország és Új-Zéland lakói rajonganak a klasszikus irodalomért. Bár minden ország nagyra értékeli saját klasszikusait, az adatokból az derül ki, hogy jellemzően az angol nyelvű országok szenvedélyesen rajonganak kulturális örökségük iránt. Ez különösen igaz Angliában, ahol manapság sok írót tekintenek klasszikusnak. Tehát az angol olvasók inkább a saját szerzőiket olvassák. Valahol logikus ez az elkötelezettség, hiszen az angol nyelvű irodalom valójában a világirodalom alapja. Csak azt nem értem, mit olvasnak akkor a svédek…

A felmérés szerint az Egyesült Államokban a klasszikus könyvek a legnépszerűbbek. Ezt követik a romantikus kötetek és a verses könyvek. Meglepő, hogy a klasszikusokat az USA minden államában nagyjából azonos szinten keresik. Ha további szűrőket adunk a kereséshez, azt látjuk, hogy más műfajok, mint például a manga, a történelmi szépirodalom és a krimikönyvek, mind a lista közepén vannak csaknem hasonló számú olvasóval.

Európában azonban a fantasy a legnépszerűbb műfaj. A Csehek, a lengyelek, a németek, az olaszok, a svájciak, a dánok, az osztrákok és az oroszok egyaránt rajonganak a képzelt világokért.

A jelenség mögött valószínűleg az áll, hogy ezekben a könyvekben jobbára az európai múlt és az európai mitológia jelenik meg. A Hobbit, a Harry Potter-sorozat és a Gyűrűk Ura trilógia és sok egyéb sikerszéria, mind-mind Európában játszódik. Ráadásul az a „világépítés”, ami ezeknek a könyveknek fontos eleme, ugyancsak mélyen gyökerezik az európai kulturális hagyományban, akár a különféle utópiákra gondolunk, akár a sci-fi, vagy akár a fiktív történelmi regények jutnak eszünkbe, valamennyiben közös a fikciós utazás.

Az európai mainstreamból azonban néhányan kilógnak. Hollandiában és Belgiumban például széles népszerűségnek örvendenek a thrillerek. Persze ezen nem is lehet csodálkozni, ha eszünkbe jut Tim Krabbé Az Aranytojás-a vagy arra gondolunk, hogy a krimi holland nagyasszonya Saskia Noort 2013-ban Mesterdíjat kapott a holland thrillerpiac megújításáért.

A norvégok ugyancsak falánk olvasók és a sötét skandináv világ nem is vezethet más irányba, mint a krimik felé. Itt is dübörög a krimi-thriller irányzat.

Kép forrása

A Föld túloldala

Más a helyzet Ázsiában. Indiától Szingapúrig, Törökországon, Fülöp-szigetekig az ázsiai irodalom kánonja kiterjedt és változatos. Az adatok szerint az ázsiai országokban, illetve mindenütt, ahol jelentős ázsiai csoportok élnek, a legnépszerűbbek a verseskönyvek. India, a Fülöp-szigetek, Dél-Afrika, Törökország, Kanada, Szingapúr lakói rengeteg verset olvasnak. Úgy tűnik, a kifinomult keleti hagyományok ma és elevenek.

Ausztráliában, Koreában és Törökországban a kalandregények vezetik a népszerűségi listát, Latin-Amerika egyes országaiban viszont a horror a legnépszerűbb műfaj. A dolog talán összefügg azzal, hogy a latin kultúrában erőteljes horrorisztikus elemeket találunk. Arrafelé élnek a legsötétebb mítoszok, a legerősebb halálkultusz és természetesen a mágikus elképzelések is át- meg átszövik a művelődési hagyományt.

Edwin Pagan, a Latinhorror.com alapítója egy interjúban úgy fogalmazott: „Mindig is szerettük a szellemtörténeteket, a hátborzongató és gótikus meséket. Ezek bele vannak varrva annak a szövetébe, hogy kik vagyunk mi, mint nép.”

Lehet, hogy igaza van, de azért a hevenyészett olvasáslista alapján ne kezdjünk nemzetkarakterológiai elméleteket alkotni.