Aktuális lapszemlénkben időszerű és komoly témákkal foglalkozunk. Megtudhatjuk például, hogyan néz ki a Nemzeti Együttműködés Rendszere belülről, kiderül, miféle összefüggések állnak az uniós folyamatok hátterében, melyek a Magyarországot sújtó különféle szankciók valódi mozgatórugói, és azt is megtudhatjuk, miért fontos, hogy a gazdasági növekedést „fenntartható és egyensúlyra törekvő” keretek között tartsuk.

Kép forrása

Így néz a ki a NER belülről

A 2022-es áprilisi országgyűlési választások előtti időszakban – teljesen logikusan – megszaporodtak a politikai, közéleti és történelmi témájú könyvek. Ezek sorát gyarapítja Békés Márton Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere című kötete. a XXI. Század Intézet történész-politológus igazgatójának friss könyvéről az origo.hu számolt be. Mint írják az új kiadvány egyenes folytatása a szerző által is képviselt intézet által kiadott sorozatnak.

Egy ilyen tartalmú könyvnél mindig fontos kérdés, hogy mi célból született, Békés a lapnak kifejtette, hogy a kötettel az a szándéka, hogy bemutassa: az Orbán-rendszer csak belülről magyarázható meg, nem függetlenítve sem az ország történelmi hagyományaitól, sem a rendszer névadójától. A szerző arra is rámutatott a vele készült beszélgetésben, hogy ez a könyv a 2010 óta fennálló ciklusokban az Alaptörvény, Nemzeti Együttműködés Rendszere, Nemzeti hitvallás, nemzeti konzultáció mentén vizsgálja a belső működést. Békés Márton kiemelte: „…az Orbán-rendszer már középtávon is önálló jelentéssel bíró, a liberális demokráciától szerkezetileg markánsan eltérő, sőt társadalmi értelemben is megragadható korszakot jelent." A hiánypótló kiadvány azért is figyelemreméltó, mert a NER-t már számos ellenzéki oldalon dolgozó szerző kritizálta különféle könyvekben, tanulmányokban, de a rendszer belsejéből tudósítva, arról a résztvevők szemszögéből elemezve még viszonylag kevés ilyen összefoglaló, komolyabb áttekintést adó munka született.

Kép forrása

Mi a háttere a jogállamisági mechanizmusnak?

A jogállamisági mechanizmus hátteréről szóló könyvet mutattak be Brüsszelben – kezdi tudósítását e címmel a demokrata.hu. Az orgánum a Polgári Magyarországért Alapítvány, a New Direction konzervatív kutatóközponttal közösen szervezett vitakonferenciáján történtekről számol be. Mint írják: „Gát Ákos Bence, a Küzdelem az európai színtéren című kötet szerzője bemutatta a jogállamisági mechanizmus hátterét az Európai Unióban és annak eddig feltáratlan összefüggéseit.” A szerzőt is idézték a cikkben, aki az említett eseményen az uniós döntéshozás jogállamiságra vonatkozó hátterébe engedett bepillantást az olvasók számára. Mint kijelentette: „2014-ben a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság a jogállamiság megerősítésére szolgáló új uniós keretet hozott létre válaszul több tagállam és az Európai Parlament nyomásgyakorlására. Ezzel szemben az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács megállapította, hogy a bizottságnak nincs joga felügyelni a jogállamiságot a tagállamokban.” A könyv tehát abban lehet a magyar uniós politikát figyelők segítségére, hogy megértsék, milyen jogi és politikai folyamatok mentén zajlanak a nem éppen zökkenőmentes események. Számos vita tarkítja az EU-s és a magyar vezetés kapcsolatát, nemegyszer a magyar jogi tételek, vagy azok szakkommentárjainak nem korrekt fordításából is adódhatnak komoly félreértések.

Gát Ákos Bence könyvében külön fejezetet szentelt a Juncker- és a Ursula von der Leyen vezette bizottságok korszakára, melyek valamelyest eltérő dinamikával és látható ellenszenvvel, de mégiscsak a magyar szándékokra kontrázva szálltak síkra az Európai Unió egyes köreinek érdekeit védve, mutat rá a kötet.

Kép forrása

Közgazdasági kiútkeresés egy 50. születésnapon

A novekedes.hu arról számol be, hogy idén van ötven éve annak, hogy megjelent Donella és Denis Meadows, valamint Jorgen Randers A növekedés határai című könyve. A kötet (és annak megjelenésének jubileuma) azért fontos, mert sokak szerint ez volt az az írásos munka, amely alapjaiban változtatta meg a közgazdaságtant. Az 1972-ben Washingtonban megjelent könyvben a szerzők az állítják és elemzik ki egészen részeletesen, hogy „a gazdasági bővülés nem lehet végtelen, hanem fenntartható és egyensúlyra törekvő.”  A Mathias Corvinus Collegium-hoz köthető novekedes.hu oldalon megjelent írás Denis Meadowst, a kötet társszerzőjét idézi, aki a megjelenés 50. évfordulója alkalmából a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján elmondta: „A globális ellátási lánc túlságosan központosított és standardizált lett, a technológiai fejlődés pedig nem erősíti, hanem kihasználja a Föld erőforrásait.” Mi persze tudjuk, hogy nem minden olvasónk közgazdász professzor, ezért tömören akként jellemeznénk a fent említett szakkönyvet, hogy az a csökkenő munkaerőforrásokkal, a növekvő államadósságokkal, a sokat emlegetett fenntartható fejlődéssel, az agrártámogatások erősítésével, a természetre kevésbé káros termelékenység növeléssel és a természetet óvó gazdasági szereplők kiemelésével is foglalkozik.