Főleg amerikai filmekből ismerős a jelenetsor: a nyomozást végző detektív a szükséges adatot a helyi, városi könyvtárban a mikrofilm-tárban keresi ilyen speciális nagyítógépekkel. A folyamat azóta a digitális térbe került át, és a gazdag nyugati államok után, valamint az ezredforduló utáni években kirobbant digitális forradalomnak köszönhetően immár nemcsak ott, de mifelénk is mindenhol kifejti áldásos hatásait. Például az Országos Széchényi Könyvtárában, ahol megkezdődött a nemzeti adatvagyon digitalizálása. Erről szemlézzük a Demokrata cikkét.

Kép forrása

Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközpark­ja

„Az idén alapításának 220. évfordulóját ünneplő Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) végérvényesen átlépett a jövőbe: itt adták át Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkú közgyűjteményi digitalizáló-központját, valamint együttműködési megállapodás született a nemzeti könyvtár és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ között.” Így kezdi Szenti Anna újságíró a Demokrata szerzője Gutenberg a világhálón című cikkét.

A riport hangulatos, tudósítós formával indít, melynek révén ott érezheti magát az olvasó az ország elsőszámú könyvtárában. S ahogy a cikkhez rendelt érzékletes fotók is igazolják, itt éppen a közgyűjtemény nemrég üzembe helyezett digitalizáló-központja működik, amely nagy büszkeségre adhat okot, hiszen mint olvashatjuk: Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközpark­ját jelenti.

Kép forrása

Adatvagyon

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum első embere, aki az OSZK átalakításának és új periódusba helyezésének vezérlő tábornoka, tisztázza: „A digitális adatvagyon integrációja akkor lesz sikeres, ha az egyes intézmények nem elkülönülve, szigetekként teszik közzé saját digitalizációjuk eredményeit, hanem az egész nemzeti kulturális adatvagyon egy egységben, ingyen válik olvashatóvá.” Érdemes megjegyezni a kifejezést: adatvagyon. Igazi 21. századi mottó, avagy szlogen elem, már ha van értelme még digitális forradalomról beszélnünk, hiszen a forradalom az élet egyes területein maximálisan átvette a hatalmat az analóg adatrögzítés, adatosztályozás és adattárolás felett.

Kép forrása

Robotok és kódexek

A cikkben megszólal Rózsa Dávid, a nemzeti könyvtár főigazgatója, aki egyebek mellett kiemelte, hogy az online portfólió folyamatosan növekszik, a digitalizáló központ ebben játszik főszerepet. Ugyancsak ő árulta el, hogy a kifejezetten aprólékos munka gyümölcse máris beérett, hiszen a digitalizációs szolgáltatásokra eddig tavaly 36 millió megkeresés érkezett. Rózsa Dávid hozzátette, hogy az intézmény az OSZK archivális raktárával 2023-ig készül el. A munka nem kicsi, az óriás mennyiséget jelenleg tízmillió dokumentumra becsülik.

Szenti Anna végigjárta az intézmény high-tech digitalizáló laborját, ahol megismerkedett a tömeges digitalizálást biztosító masinákkal így például a vákuumtechnológiával működő robotszkennerrel, a V-bölcsősnek becézett szkennelőgépekkel is, de eljutott „a manufakturális, vagyis az állományvédelem szempontjából nagyobb körültekintést igénylő anyagok” feldolgozását végző munkahelyekig, ahol a fő téma a maximális körültekintést igénylő kódexek feldolgozása történt.