Mostani szemlénkben a lengyel-magyar barátság könyvben való megvalósításáról, egy igazságtartalmát tekintve kétségbe vont kötet újabb botrányos fordulatáról és a kamaszok olvasási szokásait segítő, támogató cikkről lesz szó. Reméljük, hogy a nemrég berobbant tavaszi kikelet az eddig a fűtött szobában olvasókat ezúttal – akár a lenti kötetről szóló hírek kapcsán – is kicsalja a természetbe, egy parkba, egy sétányra, hogy ott lapozzanak bele olvasmányaikba.

Kép forrása

Könyvbe foglalt barátság

„Két jóbarát, Dwa bratanki címmel, a 20. század első felének magyar-lengyel katonai kapcsolatait, együttműködését ismertető könyvet mutatott be Német Szilárd, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára a magyar-lengyel barátság napja alkalmából március 23-án Budapesten” – adta hírül a Demokrata. A lap szerzője az esemény kapcsán hozzátette, hogy egy hetven oldalas, magyar és lengyel nyelvű kiadványról van szó, mely 175 fotót, térképet és 34 dokumentummásolatot is tartalmaz. A kiadvány igazi 21. századi könyvkülönlegesség, hiszen abban QR-kód segítségével az olvasók okostelefonjukkal azt leolvasva az internetes oldal megnyitásával megtekinthetik a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tematikus kiállítását is.

A Zrínyi Kiadónál megjelent kötet szerkesztője Ravasz István hadtörténész volt, a szerzők javarésze a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársaként adta dolgozatát a könyvhöz. A bemutatón Német Szilárd a lapnak nyilatkozva kifejtette: „a könyv az ezeréves barátság egy szeletét, a két nép 20. századi katonai együttműködését mutatja be, illetve azt is, hogy Magyarország nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Lengyelország 1920-ban, 123 év felosztottság után kivívta függetlenségét.”

Kép forrása

Kitagadott könyvtől hangos a holland közélet

Már februárban megosztottuk olvasóinkkal azt a talán nem is kis történelmi, irodalmi botrányt, mely akkor még csak készülőben volt. Történt ugyanis, hogy újabb könyv született a holland zsidó család és annak naplóíró tagja, Anne Frank történetéről, mely kötet szerzője nem kevesebbre vállalkozott dokumentumkönyvében, mint, hogy lerántja a leplet a Frank család elárulójáról, aki miatt egy tetőtérben a nácik elől rejtőzködő famíliára rátaláltak a németek és koncentrációs táborba hurcolták őket. A holokausztot csak az apa élte túl, illetve szerencsés módon megmaradt a család 9 éves tagjának naplója, ahol Anne leírta, hogy miként éltek padláson berendezett rejtekükben hosszú hónapokig. Februárban még arról számoltunk be, hogy az Európai Zsidó Tanács rosszallását fejezte ki azért, mert Rosemary Sullivan könyve – szerintük – valótlanul állítja, hogy a Frankékat egy befolyásos zsidó vezető, egész pontosan az amszterdami Zsidó Tanács egyik tagja árulta el. Ezúttal újabb fordulat cakkozza az amúgy is kanyargós pályafutást bejárt Anne Frank-történetet. Az Indexen olvasható, hogy a holland kiadó végül visszavonta a (Magyarországon is megjelent) könyvet és így az már biztosan nem éli meg a második kiadást. Az indok az volt, hogy talán a zsidó tanács nyilatkozatának hatására, talán más miatt, de végül nem találták hitelesnek a Sullivan által megírt könyvben olvashatókat. A botrány tehát nem csitul, a szerző kötetében – melynek Az árulás igaz története alcímet adta – leírja, hogy az összeállított anyag létrehozásában egy több éven át tartó csapatmunka segítette, a team-ben volt FBI-ügynök és egy Kihűlt Ügyek Csapata nevű, csupa specialistából álló szakember, akik a nyomozásban támogatták az évek alatt.

Kép forrása

Nem panaszként mondják, de tanács a kamaszoknak

Különleges segítséget nyújt a kamaszpanasz.hu az olvasási kultúráját éppen megizmosítani, begyakorolni kezdő nemzedéknek. A honlap egy sajátságos szelektálási rendszert kínál a mai tinédzsereknek, mivel úgy tűnik, hogy a mai fiatalok lényegesen kevesebb információval rendelkeznek a különféle irodalmi témákban, mint a korábbi generációk. Ennek talán az lehet az egyik oka, hogy a mostani kamaszok leginkább az okostelefonjuk révén a neten fityegnek, azon belül is főként azokon a közösségi oldalakon, ahol a sajátjaik között érzik jól magukat, ahol azt a jellegzetes nyelvezetet, értékre fókuszálást tartják szem előtt, ami számukra rokonszenves. Ebben nem feltétlenül tartozik bele az irodalom, ami nem azt jelenti, hogy a kamaszok nem kedvelik azt, hanem hogy oly sok minden más „torlaszolja el” a figyelmüket a magasabb színvonalú prózai és lírai művek elől.

A kamaszpanasz.hu tippcsokrának első szála az a tanács, hogy érdemes mindig olyan könyvet olvasni, ami valóban érdekli az embert. A mostani ifjak nagy kedvencei például a fantasy regények, a cikk szerzője ajánlja, hogy ha ez a favorit műfaj, akkor hagyjuk, hagy jusson ebből számunkra minél több. Arra is felhívja a figyelmet a szerző, hogy érdemes a könyveket a tényközlő és fikciós halmazelosztás alapján osztályozni, elképzelhető, hogy valakit mégis csak érdekel az előbbi is. Hangsúlyos az ajánlatban a „családi könyvek” kategória, ami itt akként szerepel, amit nemcsak a família egyes tagjai olvasnak el szívesen, hanem bárki a többféle nemzedékből. A bizonytalanoknak azt is felveti a cikkíró, hogy érdemes tapasztalt „könyvmolyokat” megkérdeni, hogy mit érdemes olvasni. Ugyancsak külön kitérnek az írásban a könyvcsere, mint a takarékosság, a könyvolvasói barátság és a lehetőségek bővítése opciójaként.