Első kis cikkünkben a POKET-könyvrendszer újabb fejleményéről számolunk be. A második írás arról tájékoztat, hogy milyen kiadvánnyal lepte meg a világot Okos Márton, aki nagy tisztelője, ismerője az erdélyi lengyeleknek. Harmadjára pedig rávilágítunk egy jópár éve meggyökerezett könyvpiaci trendre, melynek fókuszában a skandináv krimik és skandináv életmód kiadványok szerepelnek.

Kép forrása

Amikor az olvasó is keménytáblás

A héten számoltunk be arról, hogy Psota Irén önéletrajzi kötetével bővült a POKET nevű könyvautomaták kínálata. A rendszer most egy törzsvásárlói folyamatot beerősítő mozzanattal került újra a lapok hírrovatába. A port.hu például azt írta, hogy az új hűségprogram a POKET-nél két csoportra osztja azokat, akik minden egyes POKET-könyvet megvesznek. És itt is működött a nyelvi lelemény, a bérletes vásárlókat puha- és keménytáblás szektorokba osztják, olvasható a hírben. Mint a folytatásból kiderül, mindennek azért van haszna a vásárlók szemszögéből nézve, mert ha a fenti csoportokba sikerül bekerülni, akkor automatikusan hozzájuthatnak a frissen megjelenő POKET-könyvekhez, illetve az, aki bekerül az olvasói elitnek számító keménytáblás szektorba, azon belül is az első száz ember a bérlet mellé ajándék könyvet kapnak. A POKET-könyek, illetve azok az önkiszolgáló automaták, melyek az ország egyre több városi helyszínén várják a közönséget, egy zubbonyzseb méretben kínálják a hazai és világirodalmi klasszikusok és kortársak műveit. A vásárlás pofonegyszerű ezeknél az automatáknál: hasonlóan az üdítőautomatákhoz, először kiválasztjuk az adott könyvet, bankkártyával vagy készpénzzel fizetünk, majd a könyvecske az alul lévő kiadó rekeszbe pottyanva átvehető, mindez egy perc alatt.

Kép forrása

Egy Okos-könyv a lengyelekről

A budapesti Lengyel Intézet egy mostani eseményéről ír a magyarnemzet.hu, mely cikkben beszámolnak Okos Márton Erdélyi lengyel emlékhelyek, történetek című könyvének bemutatójáról. A hiánypótló történelmi kötet kapcsán a lap elárulja, hogy a szerző már gyerekkorától magáénak érezte a lengyel néppel való barátságot, erdélyiként pedig az ottani lengyel kötődést is. A cikkből kiderül, hogy a 2021-es esztendő több más mellett Báthory-emlékév is volt, a kötet pedig ennek alkalmából készült el, benne Báthory Istvánról, Bem Józsefről, II. János Pál pápáról és Jerzy Popieluszkóról szóló epizódokkal. A könyv magánkiadásban, a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület támogatásával jelent meg. A héten már idéztük egy másik kiadvány kapcsán a budapesti lengyel nagykövetet, most is ide citáljuk, hiszen ő írta Okos könyvének előszavát. Jerzy Snopek azt írja: „A könyv lengyel emlékhelyekről szól, amelyek igen nagy számban vannak jelen Erdélyben, valamint azok kultiválásáról, a nemzeti ünnepek és évfordulók megünnepléséről.” A nagykövet emellett kiemelte, hogy Okos Márton évek óta kiemelkedő szerepet játszik a lengyel-magyar kulturális, folklór kapcsolatok kiszélesítésében, ápolásában.

Kép forrása

Ha skandinávia, akkor trend-dominancia

Az elmúlt években komoly teret nyert a skandináv kultúra a könyvek piacán is. Európa északi része persze már nem először és nemcsak egy területen vált dominánssá. Már korábban is megtapasztalta a világ, hogy például Svédország, Norvégi vagy Dánia is rendesen odatette magát a könnyűzene vagy a filmművészet területén, csak, hogy egy-két közvetlenebb témát említsünk. Mostanra épp ott tartunk, hogy külön műfajjá értek be a „skandináv krimik” vagy azok a skandináv kultúrából származó könyvek, melyek a helyes életmódra oktatják az olvasókat. A libri.hu és a glamour.hu szinte egyidőben közölt cikket a héten arról, hogy melyik az az öt skandináv kötet, melyet „mindenképp el kell olvasnunk”. Könyvpiaci szempontból is erőteljes a felfedezés, hogy a „skandináv” jelzővel a korábbinál jóval nagyobb mennyiségben lehet a portékát eladni a könyvesboltokban. Az is külön elemzést érdemelne, hogy mi az, amit a svédek, dánok és a többi északiak mostanság jobban tudnak, mint mi, akik itt, a hevenyészett délen, nyugaton, keleten tudunk, mondjuk akkor bűnügyi regényben, életmód szemléletformálásban például. Persze – mondhatnánk – jók voltak az elődök, a dán Andersen, meseíró, a svéd Bergman, filmrendező, vagy az ugyancsak svéd ABBA, akik hetven plusszosan sem bírtak magukkal és nyugdíjszelvényeik párhuzamba állítása után, és még a régi jó üzleti szimat alapján karácsony előtt megjelentették legújabb reunion lemezüket, ami persze fogyott, mint a hatósági áras cukor. De mit is tudnak, vagy mit is vélünk a skandiknak tulajdonítani, amitől ilyen kapósak lettek? Talán a profi kapitalizmusuk, talán természetvédelmi programjaik, talán letisztult, bár mostanra kissé hanyatló demokráciáik, talán toleranciájuk, egyszerűségük, önállóságba vetett hitük az, ami a felszín alatt, mögött, még vonzó lehet a közép-kelet-európai olvasó, fogyasztó számára. Egyszóval dübörög a skandinávság, a könyves világ pedig tovább gyarapodik hetente jópár új, bár valljuk be egyre inkább sablonossá váló krimivel és a kissé metro-szexuális világra kacsintó életmód kiadvánnyal.