Mi minden derül ki egy könyvtári statisztikából? Az Országos Széchenyi Könyvtárban működő ISBN iroda a közelmúltban összeállította a 2021. évre vonatkozóstatisztikai adatokat. A kiadók által kért ISBN számok és a kiosztott könyvtári lajstromszámok alapján úgy tűnik, a tavalyi év a hazai könyvkiadás lokális csúcsának tekinthető.

Kép forrása

Kiemelkedő könyvtermés

Dr. Rózsa Dávid, nemzeti könyvtárunk főigazgatója egy háttérbeszélgetés során elmondta, hogy az elmúlt évek mozgásaiból kiderül: 2021. év kiemelkedő könyvtermést hozott.

– ISBN számból több mint 24 ezret osztott ki irodánk. A korábbi években ennél jóval alacsonyabb, 21-22 ezres ISBN-számot igényeltek a kiadók. Még nagyobb kiugrást láthatunk, ha az úgynevezett lajstromszámokat nézzük. Minden újonnan megjelenő vagy újranyomott könyv kap egy könyvtári lajstromszámot. Ez a szám korábban 11- 15 ezer között mozgott, 2020-ban viszont 20 ezer körülire ugrott.

Az a két számozástípus között azért olyan nagy a különbség, mert a könyvtári lajstromszámot csak a ténylegesen megjelent és a könyvtár polcaira felkerülő nyomtatott könyvek kapnak, ISBN számot azonban minden elektronikus könyv, hangoskönyv, sőt olyan könyvek is kapnak, amelyeknek megjelentetését csak tervezik a kiadók, de végül elhalasztják a kiadást.

– Mindenesetre – tette hozzá a főigazgató – jól látszik, hogy a kiadott művek tekintetében tavaly több éves csúcsot futott a magyar könyvpiac.

Kép forrása

Befagyott, kirobbant

A magyarázat természetesen egyelőre nincs a különös, de persze örvendetes jelenségre. Dr. Rózsa Dávid is csak találgatni tud.

– Bizonyosan belejátszik a felpattanásba az, hogy a 2020-as pandémiás évben sok mindent befagyasztottak a kiadók. Részint az akkor ki nem adott műveket tolták át 2021-re.

Tegyük hozzá, a kiadók hamar fölismerték, hogy az online értékesítés ugyanolyan eredményes stratégia, mint a könyvesbolti jelenlét, és amint kiépítették az esetleg korábban hiányzó digitális kapacitásaikat, bátran újraindíttatták a nyomdagépeket. Másfelől éppen a járványhelyzet miatt elrendelt karantényszabályok terelték a szélesebb közönséget a könyvek felé. Rengeteg információ van arról, hogy széles rétegek számára az olvasás hírtelen visszatért a legfontosabb szabadidős tevékenységek közé.

– Látni kell, hogy nagyon nagy számokat mutatnak a statisztikák – mutatott rá a főigazgató. – Ami azt tükrözi, hogy a nyomtatott könyv iránti iránit igény nem, hogy csökkent volna annak következtében, hogy kultúra bő másfél évre az online térbe költözött, hanem nőtt.

Kép forrása

Növekvő állami finanszírozás

De van egy másik adat is, amit érdemes itt megemlíteni. A legfrissebb elemzésekből az derül ki, hogy elmúlt időszakban nemcsak a könyvpiac bővült, nemcsak a kiadók és a vásárlók aktivitásának volt köszönhető, hogy egyre több könyv kerülhetett elénk, de az állami finanszírozás összege is jelentősen nőtt. Az OSZK könyvtári intézet kutató és elemző osztálya a 2015-2020-as trendadatokból készített friss elemzéseket. Ezekből kiderül, hogy a mögöttünk hagyott fél évtizedben másfélszeresére nőttek

a magyar könyvtárügyre fordított kiadások: 29 milliárdról 43 milliárd forintra nőtt az az összeg, amit az állam a hazai könyvtárak finanszírozására költ.

– Én úgy látom – fogalmazott az adatok kapcsán az OSZK főigazgatója –, sem az olvasáskultúra terén, sem a könyvtárak finanszírozása terén nem indokolt az az apokaliptikus hangulat, ami sokszor megjelenik a közbeszédben, publikációkban. Minden adat azt mutatja, hogy soha ennyi pénz nem volt a magyar könyvtárak fejlesztésére. A piacon is hasonló a helyzet. Nemcsak az állam, hanem a piac is költ könyvekre. Az emberek szeretnek olvasni.