4 font és több, mint 800 ezer forint. E két összeg is szerepel lapszemlénk első két írásában. Az első szemelvényezés és szemtelenül, de nagyon is tehetségesként feltűnt brit szerző első könyvéről szól. A folytatásban minden könyvtáros szép álmáról számolunk be, amikor is 43 év után került vissza a fővárosi könyvtárba egy rég kikölcsönzött kötet. A sort egy zöldmozgalmak baloldali kisajátításáról szóló új könyv zárja, benne a fejtegetés, hogy miért szükségszerű, hogy a progresszívoknak tudjuk be a környezetvédelmet.

Kép forrása

4 fontot ér az Elveszett cica

Könyvet írni, kiadni, nos ezeket úgy tűnik nem lehet elég korán kezdeni. Az irodalom történetében az egyik legfiatalabb tehetség Arthur Rimbaud, aki már 16 évesen verseket publikált, mégpedig fontos hetilapok oldalain, de más jeles alkotók, írók, költők életrajzából is tudni lehet, hogy tinédzser korukra már komoly értékkel bíró műveket alkottak. Tény, hogy sokan fogalmaznak meg manapság is tizenéves korukban, vagy talán még annál is korábban különféle írásokat, de ezek súlya, hatása egyelőre elmarad a Rimbaud által kitaposott lendületes úttól.

A hét elején röppent fel a hír, hogy egy ötéves brit kislány könyvet ír és azt ki is adták. Az index.hu-n azt olvashatjuk, hogy az Elveszett cica című mesekönyv szerzője egy szép napon azzal ejtette ámulatba szüleit, hogy ő bizony hamarosan könyvet ír. Bella-Jay Dark tartotta a szavát és nemsokkal a bejelentés után előállt a művel. A kötet talán legnagyobb erénye, hogy abban rajzokkal illusztrálta a történetet. Ez pedig nem más, mint egy olyan cica meséje, aki folyton bajba keveredik, de barátai és segítőkész emberek révén mindig kijut azokból. A sztori folyománya, hogy az egyelőre egy példányban megjelent könyvet az legmenőbb online kereskedelmi oldal, az Amazon máris beárazta. A mesét 4 fontért kínálják az érdeklődőknek. Nem lennénk meglepve, ha a The lost cat ára napokon belül magasabbra szökkenne. Mindenesetre a könyvritkaságok kedvelőit arra buzdítjuk: fel a licitekkel!

Kép forrása

800 ezres késedelmi díj, amit nem kell kifizetni

Szintén az Indexen olvasható egy különleges történet, melynek középpontjában egy könyv áll. A sztori alapvetően nem lenne különleges, hiszen arról van szó, hogy valaki késedelmi időn túl visszavitt egy könyvtári könyvet. A különlegesség abból adódik, hogy a szóban forgó könyvet 43 évvel ezelőtt vették ki a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból.

A Most boldog vagy? című kötet – melynek borítója akkor egyben ezek szerint most mégis csak kettős üzenettel bír – G. Szabó Judit regénye, melynek két fiatal főhőse, két barátnő, akik nekivágnak a nagyvilágnak, hogy teljesség tegyék sorsukat, de talán nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk a két kishölgy végül hazatér, mert rájönnek, hogy a boldogság otthon található.

A most visszavitt kötetet amúgy 1977-ben adták ki és a fővárosi intézményből 1979-ben vették ki. Aki most visszavitte – egy hölgy – a rokona volt annak, aki eredetileg kikölcsönözte. Aki dolgozott már könyvtárban, vagy akár laikusként elmerült a könyvtáros szakma jellegzetes világába, az tudhatja, hogy minden vissza nem vitt könyv nagyon hiányzik és meglehetősen zavaró, ha a kikölcsönző fél nem adja vissza. A mostani epziód persze inkább jelképes jótétemény, hiszen a hiányzó könyvet pár éve múltán bizonyára pótolták a jó könyvtárosok, de mindenesetre mégis csak növelte a szakmában alapérzelmet jelentő bizalmat. A FSZEK vezetői jófejek voltak és nem számoltak fel késedelmi díjat a 43 éves csúszással bevitt könyvért, de azért érdekességként forint, fillérre kiszámolták, hogy mennyi lenne, ha mégis. Az összeg 861 850 forintra jött ki. A könyv azóta természetesen újra kikölcsönözhető a könyvtárból.

Kép forrása

Az MCC vendégelőadója világít rá a zöldmozgalmak baloldali pólusaira

Miért vált baloldali témává a környezetvédelem? címmel írtak cikket a novekedes.hu oldalon. Az recenzió Francesco Giubilei olasz közíró, tanár nemrég magyarul is megjelent A természet megőrzése című kötetéről is szól, de a szerző a címbéli kérdésre is keresi a választ írásában.

Egy jellegzetesen európai politikai folyamatról fogalmaz meg alapvetéseket az olasz író, amikor könyvében rámutat, hogy milyen fordulatok mentén vált a környezetvédelem a baloldali politikai tömbök egyik elsőszámú filozófiai, illetve program témájává. A kérdés és a rá adott válasz napjainkban is hangsúlyos, hiszen a nyugat-európai zöldmozgalmak most például Németországban már a kormányzásban is megtalálhatók, de számos európai országban váltak jelentős politikai erővé. Érdekes a helyzet e tekintetben Magyarországon, ahol tulajdonképpen minden politikai oldal a magáéinak is érzi a környezetvédelmet, így bal- és jobboldalon egyaránt találhatunk zöldprogramot. Emellett – még azt is mondhatnánk, hogy a fentiek fényében meglehetősen zavaróan – hazánkban is rendkívül aktív a Greenpeace.

Giubilei (aki nem mellesleg a Mathias Corvinus Collegium vendégelőadója) könyve amolyan politikatörténeti, így azt a saját hasznunkra is fordíthatjuk, hiszen ismét a német vagy akár a skandináv példákat említve, kitűnik, hogy a környezetvédelem amolyan politikai puskapornak, muníciónak számít ma már. Az olasz szerző végigköveti a környezetvédelem európai pályafutását, egészen az 1968-as fordulattól napjainkig, amikor a liberálisok szinte teljesen kisajátították azt a nyugati féltekén.