A héten több érdekes hírt olvashattunk a világhálón, melyekben a könyvek voltak a főszereplők. Ezek közül az államnyelvű könyvekre vonatkozó, tervezet formában lévő új ukrán törvényről, egy amerikai iskolából kitiltott holokauszt képregényről és a könyvhagyatékokat gondozó Mikes Kelemen Programról számolunk be ezúttal.

Kép forrása

Új törvény írtak az ukránok a könyvekről

Az Index arról számolt be a héten, hogy az ukrán törvényhozás támogatta azt a törvénymódosítási javaslatot, miszerint hozzájárulna az ukrajnai könyvkiadáshoz és könyvterjesztéshez. Az információt a Kárpáthír is megjelentette oldalán, de sajnálatos módon a törvénytervezetben az szerepel, hogy az államnyelven, tehát ukránul írt kötetek a támogatandó könyvek. Így ezzel ebből a lehetőségből a kárpátaljai magyar kisebbség is kiszorul. Az alaphíren túl az Index még arról is tájékoztat írásában, hogy az ukrán parlament oldalán megjelent közlemény szerzője elárulja, hogy a tervezet kiterjed a könyvterjesztő hálózat kiterjesztésére, a könyvkiadók fejlesztésére és a választék bővítésére is, ugyanakkor „szűkítené az orosz nyelvű irodalom károsnak tartott hatásait az ukrán könyvpiacra.” Úgy tűnik, hogy az ukrán törvényhozás még a könyvpiaci viszonyok újratervezését is az oroszokkal egyre inkább vészes irányt vevő romló kapcsolatokhoz igazítja. Kérdés, hogy mindez valóban jót tesz-e az ukrajnai könyves kultúrának és az ott élő, nem csak ukrán anyanyelvű olvasóközönségnek?

Kép forrása

Zsidó szerző művét törölték a holokauszt tananyagból

A hét egyik különös híre volt, hogy az egyik amerikai iskolában betiltottak egy holokauszt kötetet, ami most a holokauszt e héten tartott évfordulóján még inkább hangsúlyos. A 888.hu beszámol róla, hogy a Tennesse államban lévő tanintézmény vezetősége azért tiltotta be a szóban forgó könyvet, mert abban istenkáromló mondatok is olvashatók. A teljes sztorihoz hozzátartozik, hogy a könyv egy képregény, de nem is akármelyik, hanem Art Spiegelman Pulitzer-díjas Maus című képregénye, ami a náci elnyomásról szól. Az iskola döntése értelmében ezt a kötetet ki kell venni a 8. osztályosok angol nyelv és irodalom tananyagából. Arról már korábban is cikkeztek a tengerentúli orgánumok, hogy az amerikai fiatalság vajmi keveset ismer a második világháborúról, s főként a holokausztról, ezért ez utóbbi témában majd minden államban bővítették a tananyagot. Az, hogy a lengyel zsidó származású antifasiszta művéről elhíresült Art Spiegelman miért került ki a tananyagból, nem túl logikus, ezért is érthetetlen az idézett amerikai iskola tanácsának döntése. A történet még nem ért véget, hiszen, mint a 888.hu oldalán olvasható: az intézmény a holokausztról szóló tananyagok közül kivette a Maus-t, de egyelőre mással nem helyettesítették, még keresik a megfelelő művet, mellyel Spiegelman képregényét pótolhatják.

Kép forrása

Hazatérő magyar könyvek ezrei

Értékes könyvtári, levéltári hagyatékok Magyarországra érkezéséről számolt be a hirado.hu a héten. A történet középpontjában a Mikes Kelemen Program áll, mely 2013-ban azzal a céllal indult el, hogy „a diaszpórában fennmaradt és az érintett közösségek, illetve magánszemélyek által felajánlott, megsemmisüléstől veszélyeztetett könyvtári, levéltári hagyatékok Magyarországra szállítása, elhelyezése, feldolgozása és méltó felhasználása történjen meg.” A hírből kiderül, hogy az elmúlt években fontos, értékes hagyatékokat lehetett a fent említett program révén megmenteni, számokban is kifejezve tetemesnek mondható a sok-sok könyv és levél. Mint az MTI alaphírben olvasható: 2014-2019 között 8 országból összesen több mint 5466 doboz veszélyeztetett hagyaték érkezett haza. Érdekesség, hogy a hagyatékok zöme a tengerentúlról érkezett vissza Magyarországra, így például az Egyesült Államokból és Kanadából, illetve Ausztráliából. A Mikes Kelemen Program révén szellemi gyarapodásuk okán a Kárpát-medencében lévő magyar iskolák és kulturális intézmények ezekből a hagyatéki kiskönyvtárakból később igényelhetnek. A programot szakmai oldalról az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár is segítette, a közös munka eredményeként nemcsak közismert vagy a boltokban is beszerezhető kötetek kerültek Magyarországra így, hanem kifejezett könyvritkaságok, illetve olyan kiadványok, melyek rendkívüli értékkel bírnak. Ez utóbbiak között volt olyan, melyeket például az olaszországi Pápai Intézetből és az ottani Szent István Házból küldtek hozzánk, de könyvkülönlegességek érkeztek Új-Zélandról és Németországból is.