A könyvek története néha legalább olyan érdekes, mint az a tartalom, amiről szólnak. Ezúttal olyan sztorikat mutatunk be, ahol a könyvek utóélete mondhatni regénybe illő. Így lapszemlénkben mesélünk egy addig „ártatlannak tűnő” ház titkos könyvtáráról, Szabó Magda könyvének megfilmesítéséről és egy íróknak adott díj különleges könyvpiaci hatásának felismeréséről.

Kép forrása

Könyvtár a fal mögött

Mint megszállott könyvgyűjtő két alapélményről, egy nagyon rosszról és egy nagyon jóról beszélhetek: az egyik amikor elvész egy kötet a lakásban és hónapokig nem találom, és a másik, amikor megtalálom. Szóval könyvet elveszteni és megtalálni mindig meghatározó élmény. Talán így érezhette magát az a Freddy Goodwall ingatlankereskedő is, aki nemrég egy komplett könyvtárat fedezett fel egy 500 éves ház rejtett szobájában, tudósít a történetről a promotions.hu. A cikkből az is kiderül, hogy Goodwall ugyan nem könyvmániás, hanem amolyan ízig-vérig üzletember, aki abban látja a jó hasznot hozó befektetést, ha régi, de jó adottságokkal rendelkező ingatlanokat vásárol fel, majd azokat felújítva, nagy haszonnal adja tovább.

Egy ilyen ingatlanban lelt rá a titkos könyvtárra, melynek rejtett bejárata stílszerűen egy könyvespolc elmozdítása után nyílt meg. A ki tudja milyen régóta magára hagyott ósdi rejtekhelyre bejutva bukkant rá Goodwall a könyvtárra, illetve azon túl egy különleges alagútrendszerre. Tisztára, mint egy hollywoodi filmben! A szerencsés ingatlanos a feltárás során számos értékes dolgot talált még a járatokban, de kétségtelen, hogy a legnagyobb kincs a már említett könyvtár volt. Goodwall Tik-tok csatornáján publikálta különleges felfedezését, vélhetően nem ez volt utolsó bejegyzése a rejtett könyvtárral kapcsolatban, folytatása várható.

Kép forrása

Amikor a könyv filmre vált

Egy regény publikálása és népszerűvé válása után még sok minden történhet vele, de az egyik legkülönlegesebb dolog, ha megfilmesítik, ha játékfilm készül belőle. Szabó Magda Abigél című regényéből tévéfilm sorozat készült, a kötet és a filmes adaptáció egyaránt hatalmas siker volt a magyar közönségnél. A Magyar Nemzet online felületén a hirado.hu írását felhasználva retrospektív írásban idézik fel, hogy miként viszonyult a neves író egyik legfontosabb műve filmre viteléhez. Mint a cikkből kiderül minderről Szabó Magda lánya mesélt a sajtónak, aki nem mellesleg maga is szerepelt a tévésorozatban. A cikkben így írnak a feldolgozás és az író kapcsolatáról: „Szabó Magda ifjúsági regénye, az Abigél 1970-ben jelent meg először, az író már a mű megszületését követő évben elkezdett dolgozni filmes adaptációján. Végül 1978-ban mutatták be a regényből készült négyrészes tévéjátékot Zsurzs Éva rendezésében.” A folytatásból kiderül, hogy Szabó és Zsurzs jó barátságot ápoltak és így zökkenőmentesen ment a forgatás, az író gyakorlatilag szabad kezet adott a filmrendezőnek az adaptáció megvalósításában. A többek között Piros Ildikó, Vencel Vera, Garas Dezső főszereplésével bemutatott tévéfilmes produkció minden egyes alkalommal milliókat szögezett a televíziókészülékek elé a széria első vetítésekor. A 70-es években kifejezett rajongás övezte a produkciót, mi több, a filmben lévő apácazárda és középiskola falain belül használt mondat, a „Matula vigyázz!” a korabeli iskolákban, mint humoros elszólás is rendszeressé vált.

Kép forrása

Booker, a hatékony díj

Amikor pedig egy elveszett könyv mégis meglesz vagy meg is filmesítik, akkor már tényleg nincs más hátra egy kötet életében, mint, hogy díjazzák. A művek elismerése jelentős erőt ad, mint a szakmai köröknek, mint pedig komoly tájékozódási, igazodási támpontot a közönségnek. Az 1968-ban, alapított brit Booker-díjról közöl írást a Fidelio online, melyben arra fókuszál, hogy miként válhatott ez az elismerés a világirodalom kortárs jelesei körében a legrangosabbnak. A cikk a Bookseller írását idézi, amikor arról tudósít, hogy egy kiadókat, írókat, könyvkereskedőket, valamint a médiaszereplőket magába foglaló körben végeztek kutatást arra nézvést, hogy melyik a legfontosabb irodalmi díj. A felmérés kissé furcsa adaléka, hogy az azt kezdeményező és támogató Nielsen Book már 2020-ban végeztetett egy hasonló szondázást, de úgy tűnik, hogy egy viszonylag rövid idő elteltével ismét kíváncsi volt arra, hogy az elismerések között mégis melyik lehet az, amely igazán kiemelkedik a többi közül. Nem mintha a fent idézett könyvpiaci és irodalmi szereplők bármelyike is lesajnálná akármelyik elismerést is, de valahogy a rangsor mégis fontosnak tűnt.

Azt tudni kell, hogy a Booker- mellett létezik a Pulitzer-, a Costa-, a British Book Awards és a Women’s Prize for Fiction- nevű díj is, így a szigetország, illetve a nyugati félteke e tekintetben nem panaszkodhat. Az is fontos információ, hogy ezek az elismerések nem ugyanolyan mérce alapján jutnak a szerzőkhöz, minden díjat más és más szempontrendszer alapján osztanak ki évről-évre. De, hogy ne fokozzuk tovább az várakozás izgalmát, eláruljuk – miként a Fidelio tudósító róla –, hogy a legfrissebb felmérés szerint miért Booker-díj lett a legrangosabb az elismerések között. Az ok meglehetősen prózai: ez az a díj, amely a legnagyobb hatást gyakorolta a könyveladásokra, ami egyben azt is jelenti, hogy a Booker alapján kapták a regények a legpozitívabb megítélést az olvasók és kritikusok körében is.