Tragikus emlékű évfordulóra emlékeztek az irodalom barátai világszerte: 62 esztendővel ezelőtt január elején, egy 355 lóerős Facel Vega luxuskocsi a Párizs környéki Fontainebleau-tól nem messze, a nyílegyenes úton, 150 km-es sebességgel belerohant egy útmenti fába. A gépkocsit vezető Michel Gallimard, a La Pléiade könyvsorozat kiadói igazgatója később belehalt sérüléseibe; utasa, a világhírű író Albert Camus pedig szörnyethalt.

Kép forrása

Szakítás a sztálini ideológiával

A kiadó felesége és leánya, akik a hátsó ülésen utaztak, sértetlenül megúszták meg a balesetet.

A tragédiával kapcsolatban több teória is napvilágot látott, sokan azt felételezték, hogy nem a véletlen műve volt, nem a sofőr végzetes hibája miatt következett be.

A francia kortárs irodalmat ért, óriási veszteség mellett az 1956-os magyar szabadságharc ügyének egyik fontos támogatóját is elvesztette a Kádár-rezsim tömeges kivégzéseit elszenvedő Magyarország, ahol még több mint másfél évig folyt a forradalmárok és a minden ok nélkül bebörtönzöttek kivégzése. Méltatlanul kevéssé ismert tény ugyanis, hogy az algériai franciaként született, anyai ágon spanyol származású író többször is kiállt az 1956-os magyar felkelést követő megtorlások ellen, s művein keresztül is szorgalmazta az erőteljesen a szélsőbaloldalos értelmiség szakítását a sztálini ideológiával.

Kép forrása

Az idegen

Az algériai Mondoviban, egy Isten háta mögötti, a 19. században francia telepesek által alapított faluban született Camus, a 20. század világirodalmának zseniális alakja. Koldusszegény családja miatt kiemelkedését, továbbtanulását egyik tanárának köszönhette. Az Algíri Egyetemen tanult filozófiát.

A kor meghatározó francia szellemi áramlatainak hatására Camus is csatlakozott az 1930-as években a kommunista mozgalomhoz. Később, a párt hol ide, hol oda forduló utasítgatásaira ráunva (azt a feladatot rótták rá, hogy a város muzulmán-arab lakossága körében gyarmatellenes és kommunista propagandát terjesszen és tagokat toborozzon, később viszont, hogy szüntesse be gyarmatellenes tevékenységet). Szembe került a kommunistákkal, mert továbbra is szívén viselte az arabok szociális és politikai egyenjogúságát, végül1937-ben kizárták a pártból.

Camus újságíróként dolgozott algériai francia lapoknál. Első, nagy hatású regénye, az 1942-ben megjelent L’Étranger (Az idegen; magyar nyelven Közöny címmel adták ki), egy gyilkosságról szól. Egy fiatal algériai francia lelő egy arabot, és mivel tettét nem tudja, nem akarja megmagyarázni, bűnbak válik belőle; a tárgyaláson tanúsított közönyével saját halálos ítéletét provokálja ki, hiszen a bírákat is szembesíti a világ képmutatásával. A könyv alapján rendezte Luchino Visconti Az idegen (Lo straniero) című filmjét, melyet szintén A közöny címmel vetítettek Magyarországon.

Kép forrása

A magyarok vére

Camus az 1950-es években sorra írta azokat az eszmetörténeti jelentőségű esszéket, melyekben szakított és végleg szembe fordult a szélsőbaloldallal, mindent megtett, hogy felrázza kora értelmiségét. Az 1956-os forradalom után ő volt az egyetlen ismert nyugat-európai értelmiségi, aki határozottan kiállt a magyar szabadságharc mellett. Az egyik nagy hatású cikkében (A magyarok vére/Le sang des Hongrois) így ír a forradalomról: „Létezik egy igazi Európa, mely abban egységes, hogy az igazság és a szabadság nevében ellenszegül a zsarnokságnak. A magyar szabadságharcosok ezrei ma ezért az Európáért halnak meg.”

Nagy hatású beszédet tartott a magyar forradalom örökségéről a párizsi Wagram-teremben. Az író egymás mellé helyezte Rákosit és Kádárt, megcáfolva, hogy utóbbi bármiben is különbözne elődjétől:

„A Rákosi és Kádár közötti versengésnek, amiről annyit beszélnek, semmi jelentősége. Egyazon tőről fakad. Csak az áldozatok számában különböznek, és ha Rákosi egyelőre vezet is, ez nem fog sokáig tartani.”

Az író nem szeretett autózni; ha lehet, a vonatot választotta. Ezúttal is vonaton utazott volna vissza Párizsba, ám kiadója rábeszélte, hogy inkább vele és családjával tartson. A kocsi egyik kereke durrant szét váratlanul, az autó pedig egy fának rohant. A borzalmas becsapódás kettészelte a kocsit – s vele a még mindig fiatalnak számító Nobel-díjas életútját is.

Camus halálát követően sokakban felmerült a gyanú, hogy a nyílegyenes úton, rutinos sofőrrel bekövetkezett balesetet a KGB ügynökei rendezhették meg. Tavaly nyáron erről részletes cikkben írtunk.