Ellentmondásos és polarizáló figura. Többek között így jellemzik egy helyen Michael Shellenberger, környezetvédelemmel foglalkozó amerikai írót. Az is ellentmondásos, hogy a demokrata, tehát Biden-párti Shellengberger nemrég a kormánypárti Mathias Corvinus Collegium meghívására érkezett Magyarországra. Itt nemrég magyarul is megjelent, Apokalipszis soha című könyve kapcsán több interjút is adott, az egyik a Mandinernek, mely ugyancsak ellentmondásos, ha azt vesszük abban jobboldali és baloldali szerzők is írnak cikkeket. Elég ellentmondásos, nem? De.

Kép forrása

Ellenségemnek sem kívánom

Rekordhosszúságú interjút adott a Mandínernek Michael Shellenberger, akiről ugyanannyi jót és rosszat mondhatunk el vagy találunk a neten. A „Nyugalom, nem lesz klímakatasztrófa!!” című cikk úgy alapból, kiindulópontjából, tehát már a cikk címéből is tényleg ellentmondásos, hiszen nemrég tettük túl magunkat azon a katarzison, amit David Attenborough, a természettudósok doyenje okozott Egy élet a bolygónkon című igen jól megalkotott filmjével. Na, most, ha Attenborough-nak van igaza, akkor Shellenbergernek nincs, illetve fordítva.

Nem tudom, megfigyelte-e a kedves olvasó, hogy környezetvédelem témában mostanság kivétel nélkül van mindig ellenpont, ellenvélemény, ellenkező álláspont. Így jártunk az idegesítően egyénieskedő kicsi Greta Thunberg-gel, aki ettől még lehet igaza a klímahisztit illetően, de hát a stílus ugye.... Shellenberger nem autista svéd tinédzser, de ő is rém komolyan veszi magát. A magyar lapnak adott gigainterjújában egyik legerősebb megfogalmazása ez: „Számomra az elfogadhatatlan, hogy aktivisták halálra rémisztenek fiatal nemzedékeket a saját félelmeikkel. Én még a legnagyobb ellenségemnek sem kívánom, hogy valami miatt bepánikoljon. A pánik veszélyes, nagy rombolást tud végezni egy ember személyiségében. Ez az első megjegyzésem: a mentális egészség kérdése.”

Kép forrása

Vallást kreáltak félelmeikből

Mert, hogy az amerikai író szerint nem lesz apokalipszis. Az interjú első felében is erről beszél, bár azt, hogy ők az interjúban mit értenek apokalipszisen sem Shellenberger, sem az őt kérdező újságíró nem határozza meg pontosan, igaz, pontatlanul sem. Arról ugyancsak nagyon sok szó esik, hogy az új zöldjogi, környezetvédelmi mozgalmak, az újgenerációs klímahisztérikusok miért estek át a ló túlsó oldalára. A tengerentúlról érkezett író a „pánikolók” érvei egy részére azt válaszolja a beszélgetésben, hogy amit azok állítanak, arra nincs bizonyíték.

Egy másik megközelítése, aminek ugyancsak nagy hangsúlyt ad, hogy a kortárs klímarettegők gyakorlatilag vallást kreáltak félelmeikből, pánikkeltő rítusaikból. Így fogalmaz: „Azért vallásos ez a szemlélet, mert meghatározza például az eredendő bűnt, ami nem más, mint a fosszilis energiaforrások használata. Aztán tabukat állít fel, ilyen számukra például az atomenergia ügye. A nukleáris energia zéró szennyezéssel jár; ha vannak atomerőművek, akkor nincs környezeti apokalipszis. De ezek a zöld mozgalmak apokalipszist akarnak, ezért utálják az atomenergiát.”

Kép forrása

Előnyös állapot

Ami a Shellenberger interjúban nagyon figyelemre méltó és komolyan veendő, az a sok adat, mellyel az amerikai jól megszórja firtató lapírót. Itt pedig, ahogy az egész interjúban ilyen át- meg átszivárgó háttérüzenetként Shellenberger a bolygó természeti helyzetének – szerinte – jó, megfelelő, egyáltalán nem katasztrofális, helyenként a modernizáció, a kapitalizmus és a fejlettség miatt előnyös állapotára hívja fel a figyelmet. Így kerül szóba általa kedvező, pozitív előjellel a hurrikánok, szélviharok, az aszályos területek, a tengerszint emelkedés, a Föld élelmiszerellátásának bőséges helyzete, illetve az Egyesült Államokban és Európában évek óta csökkenő szén-dioxid kibocsátás.

Összefoglalva: úgy látom, hogy ha minket, magunkat idegesít a klímaapokalipszissel való rémisztgetés, akkor válasszuk a shellenberger-i utat, de ha kedveljük az apokaliptikus horror-show-t, akkor nézzük meg egy-egy Attenborough-t.