„Szokott ösvényen szokatlanul” címmel nyílt meg a Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában az új állandó Kazinczy-kiállítás. A tárlat június 21-én tartott ünnepélyes megnyitóján köszöntőt mondott Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója Nyiri Péter a PIM – A Magyar Nyelv Múzeuma igazgatója és Kukorelly Endre költő.

Ezzel a kiállítással tartoztunk a költőnek

Megnyitóbeszédében, az intézmény vezetője arra hívta föl a figyelmet, hogy bár a nyelvújító 25 évig élt és dolgozott Széphalomban, bár itt áll sírja és emlékcsarnoka, a hajdani Kazinczy-birtokon megépült Magyar Nyelv Múzeumában egészen mostanáig nem volt állandó kiállítása az irodalomszervező költőnek.

Most azonban térbeli kicsinysége ellenére is nagyszabású, rendkívül gazdag emlékanyagot bemutató, és nagyon tartalmas mondanivalóval bíró kiállítást hozott létre a múzeum. Nyiri Pétertől megtudhattuk, hogy a kiállítás létrehozása során elsősorban arra törekedtek, hogy a Kazinczy életét nem vagy nem nagyon ismerő látogatók számára izgalmas, érdekes, interaktív multimédiás kiállítás segítségével megrajzolják a költő emberi és alkotói arculatát.

A szépség, a jóság és az igazság

A sajtó képviselőinek tartott kurátori tárlatvezetés során, azt is elmondta az igazgató, hogy a kiállítás címe – Szokott ösvényen szokatlanul – pontosan írja le Kazinczy életének vezérfonalát. Költőnk korának sok más alakjához hasonló életutat járt be, sokszor került másokhoz hasonló élethelyzetbe, azonban ő mindig valami szokatlan, valami újszerű, valami eredeti választ adott ezekre a sorsfordító eseményekre. És éppen ez a szokatlanság volt forrása Kazinczy művelődéstörténeti nagyságának. A kiállítás azt igyekszik elmesélni, hogy a szépség, a jóság és az igazság eszménye minden helyzetben zsinórmértékül szolgált a költőnek, és ez a tudatos elköteleződés az igényes, erényes, helyes élet mellett végül minden nehézségen átsegítette.

A nem túlságosan tágas enteriőrökből álló kiállítási tér lineárisan haladva mutatja be Kazinczy életét és munkásságának lefontosabb pillanatait. Az igazgató elmondása szerint szándékuk az volt, hogy a tárlat ne csak megmutassa az életút jelentős csomópontjait, hanem ezeken keresztül előadjon egy történet: miképpen lett az olvasó, rajzolgató érsemjéni ifjúból irodalmi vezér, a modern magyar nyelvi kultúra megteremtője.

Így született az irodalmi vezér

A kiállítást végigjárva eredeti tárgyakat és másolatokat egyaránt láthatunk, Kazinczy-idézetek és levélrészletek, valamint kurátori magyarázatok mesélik el az irodalmi vezér élettörténetét. Megismerhetjük azt a családi környezetet, amelyben született, láthatjuk ahogy édesapja örömmel újságolja feleségének: nem katona, de könyvkésztő ember lesz a gyerekből. Megízlelhetjük diákéveinek zamatát, ifjúságának bécsi élményeit, majd kassai életének boldog pillanatait, láthatjuk megismerkedését a szabadkőműves páholyokkal, belesodródását a magyar jakobinusok mozgalmába, keserves börtönéveit és aprócska börtönörömeit, olvashatjuk a rabságban írott leveleit, szövegeit, s belekóstolhatunk a fogság nehéz éveibe. Azután láthatjuk azt is, ahogy kiszabadulása után új életet kezd Széphalmon, ahogy építi gazdaságát, s ahogy gyarapodik népes családja és ahogy kiépül az egyre szélesebb irodalmi kör, amely idővel magyar irodalommá fejlődött.

Képek forrása