Tekercsek cipőből
Bár korábban is voltak gondok a washingtoni Bibliamúzeum gyűjteményével, most az is kiderült, hogy azok a holt-tengeri tekercsmaradványok, amelyek egy részét már korábban hamisítványnak tartották, egytől egyig hamisak. Ráadásul az is valószínű, hogy kimondottan az amerikai neoprotestáns (evangéliumi) keresztényeknek szánták azokat.
Kép forrása
Kétséges eredet
A washingtoni Bibliamúzeum gyűjteményét az evangéliumi keresztény milliárdos, Steve Green, a legnagyobb amerikai barkácsbolthálózat, a Hobby Lobby tulajdonosa alapította. Közel félmilliárd dollárt fektetett a múzeum-álomba, amely küldetése szerint a Biblia keletkezését és az emberi civilizációra gyakorolt hatását akarja bemutatnia.
Kép forrása
Lopott vagy hamis
Aggasztó például a gyűjteménybe felvett ezernégyszáz Iriszagrig elveszett városából származó agyagtábla felbukkanása, mert ezek bizonyosan műkincsrablók útján kerültek a múzeumba.
Az ősi sumer település pontos helye nem ismert, ám Eckart Frahm, a Yale Egyetem professzora úgy véli, hogy a Bibliamúzeum vitatott eredetű agyagtábláinak jelentős része éppen Iriszagrig levéltárából származik. Mivel az iriszagrigi táblák 2003 után jelentek meg a piacon, feltételezhető, hogy a fosztogatók ekkor találták meg az ókori település maradványait.
Most a gyűjteménybe tartozó Holt-tengeri tekercs-darabokról derült ki valami nagyon kellemetlen.
Az eredeti tekercsek és töredékek többségét az Izraeli Régészeti Hatóság felügyeli, ám 2002 környékén sok új és hamis tekercstöredék bukkant fel a piacon. A szakértők úgy vélik, hogy ezeket a „leleteket” kifejezetten az Egyesült Államokban élő neoprotestáns (evangéliumi) keresztényeknek szánták, akik hajlandóak akár dollármilliókat is fizetni a biblikus hagyatékért. 2010-ben kilenc, még publikálatlan töredéket vásárolt a Southwestern Baptist Theological Seminary (Fort Worth, Texas) és négyet az Azusa Pacific University (Azusa, Kalifornia); másik tizenötöt a chicagói székhelyű Les Enluminures galéria, tizenhatot pedig a washingtoni Museum of the Bible.
Kép forrása
A megtévesztés céljából
Egy német szakemberek által 2018-ban végzett vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy a Bibliamúzeum tulajdonába került tizenhat tekercstöredék közül legkevesebb öt hamisítvány. Most pedig az is kiderült, hogy a tizenhat tekercs-darab mindegyike hamis. A szakemberek úgy vélik, hogy ezeket régi cipőbőrből készíthettek.
A hamisításokra szakosodott Art Fraud Insights nevű csoport vezetője úgy nyilatkozott, hogy olyan 20. századi szándékos hamisítványokról van szó, amelyek célja kimondottan a megtévesztés volt.
A hamisítók a pergamenhatás kedvéért alighanem római kori bőrcipőket vagy bőrszandálokat használtak, és megpróbálták utánozni az ősi héber írásmódot is. A mikroszkópikus vizsgálatok és vegyi elemzések azonban olyan ragasztó jelentétét mutatták ki, amely a tekercsek keletkezésének idején még nem létezett. Ráadásul kiderült az is, hogy a felületet mesterségesen öregítették, és az írás csak azt követően került a töredékre.
A múzeum közleménye szerint a hamis tekercsmaradványokat el fogják távolítani a gyűjteményből.
Kép forrása
Kétséges eredet
A washingtoni Bibliamúzeum gyűjteményét az evangéliumi keresztény milliárdos, Steve Green, a legnagyobb amerikai barkácsbolthálózat, a Hobby Lobby tulajdonosa alapította. Közel félmilliárd dollárt fektetett a múzeum-álomba, amely küldetése szerint a Biblia keletkezését és az emberi civilizációra gyakorolt hatását akarja bemutatnia.
A szervezők a múzeum megnyitása előtt, a barkácsáruház-lánc oklahomai raktáraiban gyűjtötték a világ minden tájáról összevásárolt műkincseket, ám hamar kiderült, a mindenre elszánt vásárlók sokszor mindenre elszánt eladókkal kötöttek üzletet. Néhány műkincs eredete már eleve kétségesnek bizonyult, a közelmúltban pedig az is kiderült, hogy a múzeum tulajdonában több ezer illegális műkincskereskedelemből származó vagy lopott tárgy található.
Kép forrása
Lopott vagy hamis
Aggasztó például a gyűjteménybe felvett ezernégyszáz Iriszagrig elveszett városából származó agyagtábla felbukkanása, mert ezek bizonyosan műkincsrablók útján kerültek a múzeumba.
Az ősi sumer település pontos helye nem ismert, ám Eckart Frahm, a Yale Egyetem professzora úgy véli, hogy a Bibliamúzeum vitatott eredetű agyagtábláinak jelentős része éppen Iriszagrig levéltárából származik. Mivel az iriszagrigi táblák 2003 után jelentek meg a piacon, feltételezhető, hogy a fosztogatók ekkor találták meg az ókori település maradványait.
Most a gyűjteménybe tartozó Holt-tengeri tekercs-darabokról derült ki valami nagyon kellemetlen.
Az eredeti tekercsek és töredékek többségét az Izraeli Régészeti Hatóság felügyeli, ám 2002 környékén sok új és hamis tekercstöredék bukkant fel a piacon. A szakértők úgy vélik, hogy ezeket a „leleteket” kifejezetten az Egyesült Államokban élő neoprotestáns (evangéliumi) keresztényeknek szánták, akik hajlandóak akár dollármilliókat is fizetni a biblikus hagyatékért. 2010-ben kilenc, még publikálatlan töredéket vásárolt a Southwestern Baptist Theological Seminary (Fort Worth, Texas) és négyet az Azusa Pacific University (Azusa, Kalifornia); másik tizenötöt a chicagói székhelyű Les Enluminures galéria, tizenhatot pedig a washingtoni Museum of the Bible.
Kép forrása
A megtévesztés céljából
Egy német szakemberek által 2018-ban végzett vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy a Bibliamúzeum tulajdonába került tizenhat tekercstöredék közül legkevesebb öt hamisítvány. Most pedig az is kiderült, hogy a tizenhat tekercs-darab mindegyike hamis. A szakemberek úgy vélik, hogy ezeket régi cipőbőrből készíthettek.
A hamisításokra szakosodott Art Fraud Insights nevű csoport vezetője úgy nyilatkozott, hogy olyan 20. századi szándékos hamisítványokról van szó, amelyek célja kimondottan a megtévesztés volt.
A hamisítók a pergamenhatás kedvéért alighanem római kori bőrcipőket vagy bőrszandálokat használtak, és megpróbálták utánozni az ősi héber írásmódot is. A mikroszkópikus vizsgálatok és vegyi elemzések azonban olyan ragasztó jelentétét mutatták ki, amely a tekercsek keletkezésének idején még nem létezett. Ráadásul kiderült az is, hogy a felületet mesterségesen öregítették, és az írás csak azt követően került a töredékre.
A múzeum közleménye szerint a hamis tekercsmaradványokat el fogják távolítani a gyűjteményből.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból