Úgy tűnik, miniszterelnökünknek elege lett a politikai kommunikáció meglehetősen egysíkú és sajátosan leegyszerűsített jellegéből, és felüdülés gyanánt nemcsak izgalmas könyveket forgat – mint arról a közelmúltban beszámoltunk –, de ha lehetőségei megengedik, rendkívüli szerzőkkel is szívesen elbeszélget. A közelmúltban a migráció gazdasági hatásainak egyik legelismertebb szakértője, a harvardi közgazdász, George Borjas járt Orbán Viktornál a Karmelita kolostorban.

Kép forrása

Kubaiak Miamiban
A világhírű tudós kubai bevándorlóból lett a közgazdász-szakma sztárja, ám speciális kutatási területe miatt a nagyközönség előtt szinte ismeretlen maradt a migrációs válságig. Pedig Borjas számos könyvet írt, és több mint száz cikket publikált különféle gyűjteményekben és tudományos folyóiratokban. És, ha már kubai bevándorlóként került az Egyesült Államokba, befogadását mindjárt meghálálta azzal, hogy elemzést írt arról is, hogy az 1980 körül az USA-ba áramló kubai tömeg –  közel százhuszonötezer ember –, miképpen szorította le a miami dolgozók fizetéseit. E kutatásban egyébként David Card 1990-es elemzését ismételte meg, amely még azt állította, hogy a bevándorlók nem gyakorolnak hatást a hozzájuk hasonló őslakosok fizetéseire. Borjas tehát új kutatásával egy évtizedes tévhitet kérdőjelezett meg.

Kép forrása

Az őslakók védelmében
„Dolgozókat akartunk, de emberek jöttek” – e címmel írt könyve a közelmúltban jelent meg, s mivel kiadása nagyjából egybe esett a migrációs válsággal, Borjas nevét felkapta a sajtó. 
Új könyvében a közgazdász kiszámolta, hogy a tömeges migráció leszorítja az alacsonyan képzettek fizetéseit. Számításai szerint a bevándorlás évente négyszázkétmilliárd dollárt vesz ki az alacsony képzettségű amerikaiak zsebéből, viszont négyszázharminchétmilliárd dollárral növeli a migránsokat alkalmazó vállalatok profitját. A két összeg különbsége – harmincötmilliárd dollár – pedig szinte teljes egészében a bevándorlóknál köt ki.
A Harvard Egyetem közgazdásza ezért szociális védőfalat húzna fel az őslakók védelmére: megadóztatná azokat a vállalatokat, amelyek hasznot húznak a bevándorlásból, és e pénzt a munkahelyeiket elvesztett őslakók szociális védőhálójára fordítaná.

Kép forrása

A „nyitott határok plutokratainak” kifizetőhelye
Borjas elemzéseire Donald Trump is hivatkozott, de a közgazdász úgy véli, sem Trump, sem Clinton nem mutatta be a teljes képet. A professzor szerint létezik olyan bevándorlás, amely gazdasági hasznot is hozhat, de Clinton érve, miszerint minden migráció – legyen az legális vagy illegális – általában és mindenkinek kedvező, súlyos tévedés.
Ugyanakkor persze Borjas kutatásait is megtámadták. 2017-ben egy Borjas-tanulmány elemzése során egyik kritikusa arra a következtetésre jutott, hogy a migrációkutató megállapításai „tévesek lehetnek”, és hogy a közgazdász elmélete „nem illeszkedik a bizonyítékhoz”. 
Borjas természetesen tagadja, hogy tévesen értelmezte volna a rendelkezésére álló az adatokat, és a vitát értelmetlennek nevezte. Egyúttal rámutatott, hogy kritikusainak egyikét, a közgazdász, Michael Clemenst, valójában a „Szilícium-völgy filantrópjainak” politikai elfogultsága motiválja. A Globális Fejlesztési Központ, ahol Clemens dolgozik – Borjas szerint – a „nyitott határok plutokratainak” kifizetőhelye és véletlenül sem „finanszíroznak vagy rendelnek olyan kutatást, amely nem illeszkedik hittételeikhez.”