A világ talán legrondább könyvtára
Tény, hogy a szépség egy teljes mértékben szubjektív fogalom, valamint, hogy a negatív reklám is reklám, de talán azért mégsem a legnemesebb elismerés, amit egy épület kaphat, ha beválogatják a világ legcsúnyább épületei közé. Így járt a Koszovói Nemzeti Könyvtár is, amelynek épületét talán valóban könnyebb „megosztónak” vagy „véleményesnek” nevezni, mint mutatósnak. Egy biztos, a könyvtár egyedi külseje mellett valóban nehéz véleményalkotás nélkül elmenni.
Kép forrása
Merénylet
A könyvtárat 1982-ben avatták fel, Pristina városában, a jellegzetes külső pedig egy horvát építész, bizonyos Andrija Mutnjakovic merénylete… Na, rendben: keze munkája. A mester elmondása szerint a fő irányelv a bizánci és az iszlám stílus ötvözése volt. Hogy ez a hatást sikerült-e elérni, az kérdéses, de valószínűleg született már szebb szerelemgyerek is a történelem során.
Kép forrása
Félmillió kötet
Más kérdés azonban, hogy mi van belül. A „ne ítéljünk el könyvet a borítójáról” elv ismét bölcs útmutatóként szolgálhat, ugyanis az utazók egybehangzó véleménye alapján, sokkoló a különbség a könyvtár külseje és belseje között. A részletesen kidolgozott, mozaikokkal és domborművekkel, valamint autentikus… hmm… autentikus nyolcvanas évekbeli hangulatot varázsoló díszelemekkel gazdagított belső tér dacára, vagy azzal összhangban a könyvtár nem mellesleg több mint kétmilliós gyűjteménnyel büszkélkedhet. A közel négyszázezres könyvkínálat mellett tetemes újság-, magazin- és egyéb kiadványgyűjteményt foglal magába. Ezek között pedig több értékes és ritka antik darabot is meg lehet találni. A könyvtár legrégebbi könyve, Marin Barleti 15-16. századi albán humanista történetíró, kb. 1508 környékén írott Historia de vita et gestis Scanderbegi Epirotarum principis című munkája.
Kép forrása
Beszédtéma
A könyvtár külleme egyébként sok helyen beszédtéma az interneten, még egy reddit fórum is indult a kérdésben, de találhatunk külön ezzel foglalkozó youtube videót is. A könyvtár tripadvisor oldalán egyébként az egyetlen magyar vélemény is az „inkább érdekes, mint szép” címet viseli. Az azonban biztos, hogy ha a Koszovói Nemzeti Könyvtár szebb külsővel rendelkezne, valószínűleg sokkal kevesebben beszélnének róla.
De, hogy tényleg ennyire ronda-e, azt mindenki döntse el maga.
Kép forrása
Merénylet
A könyvtárat 1982-ben avatták fel, Pristina városában, a jellegzetes külső pedig egy horvát építész, bizonyos Andrija Mutnjakovic merénylete… Na, rendben: keze munkája. A mester elmondása szerint a fő irányelv a bizánci és az iszlám stílus ötvözése volt. Hogy ez a hatást sikerült-e elérni, az kérdéses, de valószínűleg született már szebb szerelemgyerek is a történelem során.
Kép forrása
Félmillió kötet
Más kérdés azonban, hogy mi van belül. A „ne ítéljünk el könyvet a borítójáról” elv ismét bölcs útmutatóként szolgálhat, ugyanis az utazók egybehangzó véleménye alapján, sokkoló a különbség a könyvtár külseje és belseje között. A részletesen kidolgozott, mozaikokkal és domborművekkel, valamint autentikus… hmm… autentikus nyolcvanas évekbeli hangulatot varázsoló díszelemekkel gazdagított belső tér dacára, vagy azzal összhangban a könyvtár nem mellesleg több mint kétmilliós gyűjteménnyel büszkélkedhet. A közel négyszázezres könyvkínálat mellett tetemes újság-, magazin- és egyéb kiadványgyűjteményt foglal magába. Ezek között pedig több értékes és ritka antik darabot is meg lehet találni. A könyvtár legrégebbi könyve, Marin Barleti 15-16. századi albán humanista történetíró, kb. 1508 környékén írott Historia de vita et gestis Scanderbegi Epirotarum principis című munkája.
Kép forrása
Beszédtéma
A könyvtár külleme egyébként sok helyen beszédtéma az interneten, még egy reddit fórum is indult a kérdésben, de találhatunk külön ezzel foglalkozó youtube videót is. A könyvtár tripadvisor oldalán egyébként az egyetlen magyar vélemény is az „inkább érdekes, mint szép” címet viseli. Az azonban biztos, hogy ha a Koszovói Nemzeti Könyvtár szebb külsővel rendelkezne, valószínűleg sokkal kevesebben beszélnének róla.
De, hogy tényleg ennyire ronda-e, azt mindenki döntse el maga.
Egypercesek
Tolkien – Fény a sötétségben
A Gyűrűk Ura és A hobbit alkotójának képregényben elbeszélt élettörténete
Filmek és könyvek egyformán sikeresek
A könyvesboltokban is népszerű a Hunyadi-sorozat!
Az ember férfi és nő Angliában is
JK Rowling és csapata évek óta küzdött azért, hogy a nők jogaival ne élhessenk vissza férfiak