„A síkban élő világ összefügg a térben élő világgal: ezt az összefüggést a rajz teremti meg. A rajznak egyszerre kell kifejeznie a kép és a világ valóságát. Két urat kell szolgálnia” – írta a 2015-ben elhunyt Karátson Gábor író, festőművész, esszéista, műfordító, a Duna Kör és a Védegylet aktivistája Miért fest az ember című könyvében. A művész utolsó könyvének címéül is választott, A csodálatos kenyérszaporítás, Karátson Gábor akvarelljei Márk evangéliuma szerint című kiállítás február tizedikéig tekinthető meg a Ráday utcai Bibliamúzeumban. 

Kép forrása

Színes Biblia
Már életében legendás, a morál mellett meginghatatlanul elkötelezett művészként számon tartott, az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt börtönbüntetésre ítélt Karátson Gábor az őt ért kudarcok dacára sem adta fel elveit, amelyek az erkölcsben és a példaértékű magatartásban gyökereztek.
A jelenlegi tárlaton megismerhető az alkotót egész életében foglalkoztató, a Bibliához köthető, képekbe foglalt misztika korszerű megszólaltathatóságának kérdése. Karátson Gábor ecsetkezelése bámulatos, nem húz éles határt valóság és transzcendens közé, az ő értelmezésében a kettő összeadódik és tesz ki egy mindent felülíró valóságot, emel át ügyesen a józansággal övezett térbe minden nem evilágból valót. A különböző vallásokban otthonosan mozgó Karátson – lefordította Lao-ce Tao te king című művét és a Változások könyvét szintén, -- élete egy részében a manapság annyit hangoztatott teremtésvédelem első számú élharcosaként jeleskedett, újabb közelítést téve ezzel az Evangéliumokban megfogalmazott intelmekhez. 

Kép forrása

Diszkrét figyelem
Karátson akvarelljei felhívást intéznek felénk. A kiállításon látható finom, alig néhány vonalból összeálló, lebegősnek ható, a formát sajátosan értelmező, megannyi akvarellje a földhöz nem tartozás érzése és az éghez közeledés küldetésszerű gesztusa között talál magának teret. Helyet, ami az otthon bizalmasságával kecsegtet. Az elmosódó alakok többféle értelmezésnek engednek szabad utat, mint ahogy azt a Biblia is elvárja tőlünk. A kenyérszaporítást tárgyaló evangéliumi történet egyszerűsége is visszaköszön a Karátson jegyezte akvarelleken, semmi oda nem illő tolakodás, semmi kihívó pompa, képei nem teszik ki magukat a harsány jelenlétnek, minden olyan jelzésszerű, s minden Karátson tette jelzésben ott bujkál a csodatétel el nem halványuló misztikája. 

Kép forrása

Válságos remény
„A válság minden élet és egyáltalán a valóság velejárója, de kiváltképpen hozzátartozik a szellem életéhez; és ha az emberi élet a kezdet kezdetétől a krízis helyzetében találja magát (a legrégebbi írások és képek is mind többé-kevésbé erről szólnak), akkor ez a fájdalmas sors arra vall, hogy az emberi élet kiváltképpen szellemi élet” – írta Karátson a Vigilia 1996-ban megjelent számában. A válság csillapíthatatlanul jelentkező tünetei nyomokban fel-feltűnnek a Márk evangéliumához készült képeken, mindazonáltal engedményt tesznek affelé, hogy minden válság és bizonytalanság mellett a reménynek is mindig szorítható, ha szűkösen is, egy kis rá váró hely. 
A mostani kezdeményezés és az a tény, hogy 2018-tól bárki számára szabadon elérhető a Karátson Gábor egykori műterméből kialakított emlékmúzeum, első törlesztése annak az óriási adósságnak, amivel a művész felé kötelezően tartozunk.