Csaknem huszonnyolcezer (27 500), Gabriel García Márquez kolumbiai író archívumából származó iratot – kéziratokat, jegyzetfüzeteket, leveleket és fényképeket –, azaz a rendelkezésére álló dokumentumok mintegy felét ingyenesen elérhetővé tette az interneten a Texasi Egyetem.

Kép forrása

Másfél év másolás
Mint arról annak idején lapunk is beszámolt, a Harry Ransom Központ, azaz a Texasi Egyetem irodalmi dokumentációs központja kétmillió kétszázezer dollárért (akkori árfolyamon közel 587 millió forintért) megszerezte a nyolcvanhét éves korában elhunyt García Márquez hagyatékát, kéziratokat, jegyzetfüzeteket, fényképalbumokat, levelezéseket és személyes tárgyakat. Becslések szerint levelezésének kétezer darabja található meg a hagyatékban, köztük levelek Graham Greene-től, Milan Kunderától, Julio Cortázartól, Günter Grasstól és Carlos Fuentestől.
A hatalmas anyag – most megnyitott részének – másfél évig tartó digitalizálását a Könyvtári és Információs Források Tanácsa (CLIR) nevű független amerikai szervezet adományából finanszírozták. Az egyetem szóvivője azonban sokak szomorúságára közölte, hogy egyelőre nem tervezik a talán legnagyobb latin-amerikai író archívumaának másik felét is digitalizálni.

Kép forrása

Bepillantás az életműbe
A 2014-ben megvásárolt hagyaték mellett – amelyben egyebek mellett öt számítógép és két írógép is található – az egyetem más forrásokból is beszerzett Gabriel García Márquezhez köthető dokumentumokat. 
„Anyám, a fivérem és magam is mindig azt szerettük volna, hogy apám archívuma a lehető legnépesebb közönséghez jusson el” – olvasható az író fiának, Rodrigo Garcíának annak idején közzétett közleményében. „Ezek a dokumentumok García Márquez több mint fél évszázados energiájáról és fegyelmezettségéről tanúskodnak, és közeli bepillantást engednek az életművébe, rálátást családjára, barátaira és a politikára” – mondta Jullianne Ballou, a Harry Ransom Központ projektvezetője.

Kép forrása

Író kisgatyában
A nagyra nőtt és most részben megnyitott hagyaték García Márquez minden fontos könyvével kapcsolatban tartalmaz anyagokat. A központ honlapján elérhető archívumban angol és spanyol nyelvű keresőprogrammal lehet térítésmentesen kutatni a dokumentumok között. A netre felkerült iratok között van a Száz év magány szerzője tíz könyvének kézirata, valamint egy harminckét oldalas szöveg, amely önéletírása második kötete lett volna, de soha nem jelent meg.
Tegyük azonban hozzá: García Márquez 1983-ban úgy nyilatkozott, hogy tisztában van vele, tudósok fogják vizsgálni hátrahagyott dolgait. „Ez olyan, mintha valaki alsógatyában kapna rajta”. És mivel nem szeretett kisgatyában mutatkozni, már jóval halála előtt megsemmisítette rendszeresen vezetett munkajegyzeteit, és a Száz év magány családfáit. Legalább is ezt írja róla Gerald Martin 2009-ben megjelent García Márquez-életrajzában.