Miguel Cervantes Az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha című regénye máig a világ egyik legolvasottabb könyve. Az első rész 1605-ben, a második 1615-ben jelent meg. Kiadásától kezdve páratlan sikere volt. Még 1605-ben öt, Cervantes haláláig tizenhat spanyol kiadást ért meg és a világ csaknem valamennyi nyelvére lefordították. A regény főszereplői egyetemes szimbólumokká lettek. A lovagregények bűvöletében élő Don Quijote a középkori kóborlovagok példája szerint a gyengék és védtelenek segítője kíván lenni, a józan paraszti gondolkodású Sancho Panza, „hűséges fegyverhordozója” pedig kénytelen-kelletlen elkíséri gazdáját annak többnyire balul végződő, ám mindig mulatságos kalandjaira. 

Akiket a regény megihletett 
Felsorolni is nehéz lenne azokat a művészeket, akiket a regény megihletett. Festmények, szobrok, illusztrációk ezrei állítanak emléket a búsképű lovagnak. Első illusztrációit 1662-ben készítette Juan Monmarte. A legismertebbek az 1863-ban, Párizsban megjelent kiadáshoz készített metszetek Gustave Dorétól. Ettől kezdve egymást követik a festmények, szobrok, illusztrációk. Hogy a legjelentősebbek közül is csak néhány művészt említsünk: Goya, Daumier, Cézanne, Picasso, Chagall. A magyarok közül Martyn Ferenc, Kass János, Gyulai Líviusz, Gulácsy Lajos, Olcsai-Kiss Zoltán, Tóth Ernő. Ez utóbbi képeinek és szobrainak állandóan visszatérő témája Cervantes hőse. 

Őrültsége és zsenialitás 
De egyik alkotáshoz se fogható Salvador Dali Don Quijotéja. Illusztrációi – szemben másokéval – többféle értelmezést tesznek lehetővé. Dali valamennyi illusztrációja közül a Don Quijote az egyetlen, amelyhez négy változatot is készített. Dali élete végéig vonzódott Cervantes hőséhez. Talán azért, mert Cervantes zsenialitása és Don Quijote őrültsége találkozott Dali zsenialitásával és őrültségével. Ezt Dali maga is megerősítette. Egy interjújában kifejtette: „találkozásunk végzetszerű volt. Don Quijotét ugyanaz az őrültség tartotta fogságában, mint engem, egy szisztematikus delírium, a pontosság igénye, ami csak a paranoiás-kritikai módszerrel magyarázható.” Ezt a módszert Dali A látható asszony című írásában fogalmazza meg: „Minden törekvésem abban áll, hogy megvalósítsam a pontosságnak legdühödtebb uralmát, a konkrét irracionalizmus képeit.”

Figueras színháza
Dali zseniális őrültségének jeleit turisták ezrei tapasztalhatják meg, akik ellátogatnak a spanyolországi Figuerasba és megnézik a Dali-múzeumot. A múzeum eredetileg Figueras színháza volt. Az 1849 és 1950 között felépített színház a spanyol polgárháború idején csaknem teljesen romba dőlt. Az 1960-as években Dali múzeummá alakíttatta át a festői helyen álló romos épületet.
A múzeumban találhatók meg Dali korai időszakától kezdődően egészen a halála előtti utolsó pillanatokban alkotott szürrealista festményei, szobrai és tárgyai. Legalább ezerötszáz alkotás, festmények, rajzok, szobrok, fotók és egyéb szürrealista alkotások találhatók itt. Az épület tetején egy túlméretezett tojás, Dali egyik szimbolikus tárgya. Itt látható a művész sírja is. A múzeum minden részletében Dali szellemét tükrözi.

Lövedékizmus
Dali a világirodalom legszebb alkotásait illusztrálta a mitológiától kezdve a modernekig. Montaigne, Dante, Rabelais, Lewis Carroll, Lautréamont, Goethe, Malraux és mások munkáit. Saját írásainak egy részéhez is készített litográfiákat, így A látható asszony című írásához. 
1956-ban egy kiadó, Jean Foret, felkéri Dalit, készítsen litográfiákat a Don Quijotéhoz. Dali ekkor tizenkét illusztrációt alkot Cervantes regényéhez. Egy régi puskából litográfiai kőre színes festéket tartalmazó golyókat lőtt, innen a „boulétisme” (lövedékizmus) kifejezés. A festékbe csigákat, tengeri sünöket is belemártott, amik aztán nyomot hagytak a kövön. Ezzel megújította a litográfia technikáját. Őrültséggel párosuló zsenialitása nyomán jöttek létre meglepő alkotásai.
Egyik legismertebb kép ezek közül a Don Quijote felrobbanó fejjel.

Micsoda fajankó
A Poire Don Quijote (Körte-Don Quijote) című litográfián a szerelmes lovag egy körtét döf át lándzsájával, miközben Dulcinea, álmai hölgye, egy virág képében térdel előtte. Dali humorát nem csupán a kép, de annak címe is igazolja. Ugyanis a francia zsargonban a Quelle poire azt jelenti: Micsoda fajankó. Ennek a „fajankóságnak” számtalan példáját olvashatjuk a regényben. A Dali-illusztráció a búsképű lovagnak Dulcinea iránti rajongását fejezi ki. Rendkívül mulatságos, ahogyan Cervantes szembesíti a lovagot a ténnyel, hogy az általa elképzelt ideális hölgy valójában egy egyszerű parasztlány. Don Quijote, aki soha sem látta Dulcineát, levelet küld „a szépség királynőjének” Sancho Panzával. Amikor az megjön küldetéséből, a lovag faggatja, hogy bizonyára „ezer báj ékesíti” a hölgyet, és hogy hű fegyverhordozója érzett-e „valami bűvös illatot, balzsamos jó szagot”. Sancho, aki találkozott a lánnyal, ezt válaszolja: „Annyit mondhatok, hogy olyan hónaljizzadás félét csakugyan éreztem.” 

Csak úgy nyekkent
Dali alábbi illusztrációja Don Quijotét szenvedő krisztusként ábrázolja. A kép baloldalán a búsképű lovag fejében egy megtépázott szélmalom és a keresztre feszített Jézus látható. Jobbra ugyancsak egy szélmalom és előtte a legyőzött lovag. Felül Don Quijote Rocinantén megtámadja a szélmalmot. Mindez annak a festőnek stílusában, aki egyszer ezt mondta magáról: „A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.” Cervantes pedig így írja le a jelenetet: „Ezt mondván, egész szívével szerelme hölgyének, Dulcineának ajánlotta magát, arra kérve őt, hogy jöjjön segítségére a szörnyű harcban, majd sisakrostélyát mélyen lebocsátotta, a dárdát rohamra szögezte, s a Rocinantétól telhető legnagyobb sebességgel rontott neki a legközelebb álló szélmalomnak. Dárdájával beleszúrt az egyik vitorlába, de azt már olyan sebesen hajtotta a szél, hogy a dárdát darabokra törte, a lovagot lovastul magasba ragadta magával, s nyomban aztán úgy odateremtette a mezőre, hogy csak úgy nyekkent.”

Ló és lovasa
Az 1956-ból származó rajz az 1904-ben megjelent spanyol nyelvű Salvador Dali című könyv címlapján szerepel Dali aláírásával és RC. Edelmannak ajánlva. Eltérően többi illusztrációitól, a képen egy majdnem realista ló és lovasa is látható. A pajzsot és lándzsát tartó főalakot Dali körkörös vonalakkal, elnagyoltan ábrázolta. 
Salvador Dali Don Quijote-illusztrációit a regény számos országának kiadói felhasználták, így ma szinte az egész világon ismertek.