Mussolini oroszlánbőrrel a fején
Mussolinit és a fasizmust dicsőítő írást rejthet a római Foro Italico sportközpontban lévő Mussolini-obeliszk talapzata. Reitz-Joosse és Lamers The Codex Fori Mussolini – A Latin Text of Italian Fascism című könyvükben mutatják be az írást.
Róma is Itália
A latin szöveggel ellátott pergament aranypénzek társaságában temették az obeliszk talapzatába, létezésére két tudós derített fényt. Bettina Reitz-Joosse a hollandiai Gröningeni Egyetem és Han Lamers, a berlini Humboldt Egyetem kutatója elsőként tanulmányozta a Codex Fori Mussolinit. A fasizmus erejét jelképező, 1933-ban emelt háromszáz tonnás műemlék talapzatába temették a szöveget, ám az elmúlt évtizedekben csaknem teljesen megfeledkeztek róla.
A kutatók római könyvtárakban és archívumokban talált utalások alapján állították össze a vélt szöveget, amely továbbra is hozzáférhetetlen az obeliszk alatt.
„A szöveget nem a kortársaknak írták. Az obeliszk fontos látványosság volt, a szöveg létezéséről azonban nem számoltak be, a távoli jövő közönségének szánták” – mondta Reitz-Joosse a BBC-nek. A szakértő szerint a fasiszták akkoriban számos, a római birodalom idejéből származó régészeti leletet tártak fel, és vélhetően ekkor gondoltak arra, hogy elkészítik saját hőstetteik jegyzékét a jövő számára.
Dicshimnusz három részben
A három részből álló, ezerkétszáz szavas dicshimnuszt Aurelio Giuseppe Amatucci klasszika-filológus készítette.
Az első rész a fasizmus eredményeit és Mussolini felemelkedését meséli el. Eszerint Olaszország az első világháborút követően katasztrofális helyzetbe került, melyből Mussolini mentette ki az országot „emberfeletti éleslátásával és elszántságával” megújítva. „A szöveg alapján Mussolini egyfajta új római császár, ugyanakkor az olasz nép megmentője” – fejtette ki a tudós.
A második szövegrész a fasiszta ifjúsági szervezettel és az ifjúsági programokkal foglalkozik. A harmadik rész témája a Foro Italico sportkomplexum – akkoriban Foro Mussolini – építése és az obeliszk állítása.
A szöveg mellett egy medál is található, amely Mussolinit oroszlánbőrrel a fején ábrázolja.
„A szöveg továbbra is ott van, és nem férünk hozzá. Csak annyit tehetünk, hogy tanulmányozzuk és elemezzük manipulatív stratégiáit” – mondta Reitz-Joosse.
Fasizmus és bukás
A kutató szerint a szerző azért választotta a latin nyelvet, hogy ezzel is párhuzamot vonjon a római birodalom és a fasizmus felemelkedése között. A fasiszták ráadásul megpróbálkoztak a latin nyelv újjáélesztésével a fasizmus nyelveként.
A szöveg iróniája, hogy felfedezése az obeliszk leomlását, így a fasizmus bukását feltételezi. Mintha a fasiszták elképzelték volna saját hanyatlásukat és bukásukat, de eredeti célja a fasizmus dicsőítése a jövő generációja előtt – mondta a tudós.
Benito Amilcare Andrea Mussolini fasiszta politikus, Olaszország diktátori hatalmú miniszterelnöke 1922 és 1943 között, 1943 és 1945 között a nemzetiszocialista Németország által fenntartott bábállam, az inkább Salói Köztársaság néven ismert Olasz Szociális Köztársaság miniszterelnöke. A német–olasz erők észak-olaszországi végleges veresége után, 1945. április 25-én este megpróbált Milánóból észak felé elmenekülni, ám 27-én a partizánok a Comói-tó melletti Dongóban elfogták. Másnap szeretőjével, Claretta Petaccival együtt agyonlőtték, majd a milánói Piazzale Loreto téren, egy benzinkút tetőszerkezetén fejjel lefelé fölakasztva, az olaszok bosszújának tették ki őket.
Róma is Itália
A latin szöveggel ellátott pergament aranypénzek társaságában temették az obeliszk talapzatába, létezésére két tudós derített fényt. Bettina Reitz-Joosse a hollandiai Gröningeni Egyetem és Han Lamers, a berlini Humboldt Egyetem kutatója elsőként tanulmányozta a Codex Fori Mussolinit. A fasizmus erejét jelképező, 1933-ban emelt háromszáz tonnás műemlék talapzatába temették a szöveget, ám az elmúlt évtizedekben csaknem teljesen megfeledkeztek róla.
A kutatók római könyvtárakban és archívumokban talált utalások alapján állították össze a vélt szöveget, amely továbbra is hozzáférhetetlen az obeliszk alatt.
„A szöveget nem a kortársaknak írták. Az obeliszk fontos látványosság volt, a szöveg létezéséről azonban nem számoltak be, a távoli jövő közönségének szánták” – mondta Reitz-Joosse a BBC-nek. A szakértő szerint a fasiszták akkoriban számos, a római birodalom idejéből származó régészeti leletet tártak fel, és vélhetően ekkor gondoltak arra, hogy elkészítik saját hőstetteik jegyzékét a jövő számára.
Dicshimnusz három részben
A három részből álló, ezerkétszáz szavas dicshimnuszt Aurelio Giuseppe Amatucci klasszika-filológus készítette.
Az első rész a fasizmus eredményeit és Mussolini felemelkedését meséli el. Eszerint Olaszország az első világháborút követően katasztrofális helyzetbe került, melyből Mussolini mentette ki az országot „emberfeletti éleslátásával és elszántságával” megújítva. „A szöveg alapján Mussolini egyfajta új római császár, ugyanakkor az olasz nép megmentője” – fejtette ki a tudós.
A második szövegrész a fasiszta ifjúsági szervezettel és az ifjúsági programokkal foglalkozik. A harmadik rész témája a Foro Italico sportkomplexum – akkoriban Foro Mussolini – építése és az obeliszk állítása.
A szöveg mellett egy medál is található, amely Mussolinit oroszlánbőrrel a fején ábrázolja.
„A szöveg továbbra is ott van, és nem férünk hozzá. Csak annyit tehetünk, hogy tanulmányozzuk és elemezzük manipulatív stratégiáit” – mondta Reitz-Joosse.
Fasizmus és bukás
A kutató szerint a szerző azért választotta a latin nyelvet, hogy ezzel is párhuzamot vonjon a római birodalom és a fasizmus felemelkedése között. A fasiszták ráadásul megpróbálkoztak a latin nyelv újjáélesztésével a fasizmus nyelveként.
A szöveg iróniája, hogy felfedezése az obeliszk leomlását, így a fasizmus bukását feltételezi. Mintha a fasiszták elképzelték volna saját hanyatlásukat és bukásukat, de eredeti célja a fasizmus dicsőítése a jövő generációja előtt – mondta a tudós.
Benito Amilcare Andrea Mussolini fasiszta politikus, Olaszország diktátori hatalmú miniszterelnöke 1922 és 1943 között, 1943 és 1945 között a nemzetiszocialista Németország által fenntartott bábállam, az inkább Salói Köztársaság néven ismert Olasz Szociális Köztársaság miniszterelnöke. A német–olasz erők észak-olaszországi végleges veresége után, 1945. április 25-én este megpróbált Milánóból észak felé elmenekülni, ám 27-én a partizánok a Comói-tó melletti Dongóban elfogták. Másnap szeretőjével, Claretta Petaccival együtt agyonlőtték, majd a milánói Piazzale Loreto téren, egy benzinkút tetőszerkezetén fejjel lefelé fölakasztva, az olaszok bosszújának tették ki őket.
Egypercesek
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból
Könyvbörze
November 14-15-én több, mint 5000 könyv várja új gazdáját a Klauzál téren, az Idegenforgalmi Szakkönyvtár épületében
Családi nap a PIM-ben
Felnőttek és gyerekek járhatják be Burger Barna Európáját