A Halálos tavasz című előadás július 29-én és 30-án ismét látható lesz a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A Budapesti Nyári Fesztivál keretében, Lengyel Tamás és Törőcsik Franciska szereplésével műsorra tűzött darabot Hidvégi Nóra állította színpadra. A Szabad Tér Színház 2015-ben bemutatott produkciója országos turné után tér vissza a Városmajorba

Könyv és szerelem
Zilahy Lajos, minden idők talán legnépszerűbb magyar írója. Első bestsellere, a Karády Katalin és Jávor Pál által filmként is klasszikussá vált regénye, a Halálos tavasz a világ legegyszerűbb története. Egy fiú szeret egy lányt, aki mást szeret, s a férfi szerelmi csalódása és félresiklott élete elől az öngyilkosságba menekül. Csak ennyi. Semmi több. Talán ebben rejlik a csoda. Talán ezért szeretjük annyira, már oly sok-sok éve. És fogjuk is szeretni, amíg csak könyv és szerelem lesz a világon.
A Halálos tavaszhatalmas sikert aratott első, 1922-ben megjelent – és betiltott – regényét 1939-ben filmesítették meg. Igaz, Zilahy a moziban a könyv történetét néhány évtizeddel eltolva, az első világháború előtti időpont helyett 1936-ra tette. Annak idején egy amatőr filmváltozat is készült a műből.
Mesterfokon kivitelezett lektűr, egy kellemes délutánhoz pont elég.

Kitűnőek Iskolája
A második világháború kitörése után szembefordult a fennálló rendszerrel. 1940–től 1944-ig tulajdonosa és szerkesztője volt az angolszász orientációjú Híd című hetilapnak. 1939-ben kétmillió pengős adományával alapítványt hozott létre tehetséges fiatalok számára, amelynek célja a Kitűnőek Iskolájának létrehozása volt. A háború miatt ez a gondolata nem valósult meg. Az 1944-es német megszálláskor a Fatornyok című darabját betiltották, mivel az erősen náciellenes volt. Fasisztaellenes beállítottsága miatt 1944-ben gróf Károlyi fehérvárcsurgói birtokán bujkált a nyilasok és a gestapo elől.
A sikeres író 1947-ben hivatalos útra utazott az Egyesült Államokba, és onnan már nem tért vissza. A tengerentúlon írta meg A Dukay család című regénytrilógiáját, a magyar arisztokrácia erkölcsi széthullásának pontos rajzát.
Zilahy keservesen viselte az emigrációt. Hazavágyott. A hatvanas évek elején házat vásárolt az akkori Jugoszláviában, Újvidéken, és gyakran elsétált a határig, hogy átnézhessen Magyarországra. 1973-ban hazalátogatott, és be is adta hazatelepedési kérelmét. Erre azonban már nem kerülhetett sor, 1974. december 1-jén Újvidéken meghalt. Végakarata szerint hamvait a Farkasréti temetőben helyezték el.

Az érzelmek fontossága
A Halálos tavasz színpadi adaptációját Garai Judit írta, aki olyan belső monológok formájában eleveníti fel a főszereplő, Iván személyes emlékeit, amelyek a darab bizonyos pontjain segítenek megérteni a férfi tragédiáját.
„Egy fiatal alkotócsapat és neves színészek most arra vállalkoznak, hogy az érzelmek fontosságáról beszéljenek egy olyan korban, amikor az nem divat” – írják az ismertetőben, hozzátéve: a népszerű, múlt századi történetet mai színházi eszközökkel szólaltatják meg a Városmajori Szabadtéri Színpadra készült adaptációban, a lélek bonyolult rajzát kutatva.
A produkcióban Lengyel Tamás, Ullmann Mónika, Györgyi Anna, Törőcsik Franciska, Miklós Marcell, Farkas Izsák és az előadást koreográfusként is jegyző Sipos Vera szerepel.
A Szabad Tér Színház produkciója összművészeti játék, amelyben a színpadi mozgásnak, a díszletnek, a jelmeznek, a világításnak, a vetítésnek, a zenének és a hangeffekteknek egyaránt fontos szerepe van. A díszlet- és látványtervező Klimó Péter, a jelmeztervező Juristovszky Sosa, az előadás zeneszerzője Nyitrai László. Az előadást tizenhat éven felülieknek ajánlják.