Rendkívül értékes Shakespeare-kötetekre bukkantak Skóciában, a Mount Stuart kastély patinás könyvtárában. A ritka leleteknek köszönhetően hárommal gyarapodott a különlegesen értékesnek tartott, úgynevezett Első fóliók száma. Persze a kötetek korábban is megvoltak, csak nem egészen volt világos, honnan, hova kerültek, s az végképp nem tudható, mit keresnek a tizenkilencedik században gyakorlatilag romjaiból újjáépített kastély könyvtárában.

Az Első fólió
Az Első fólió Shakespeare műveinek első gyűjteményes kiadása, amelyet 1623-ban, hét évvel a szerző halála után adták ki. A drámagyűjtemény összesen harminchat Shakespeare-művet tartalmaz. A kiadványban a drámaíró munkáinak többsége megtalálható, és tizennyolc alkotását – többek között a Macbethet, az Ahogy tetszik-et, a Julius Caesart és A vihart – csak ebből a gyűjteményből ismerjük, máshol nem maradt fönn szövegük.
A szaktörténészek szerint összesen körülbelül hétszázötven példányban nyomtatták ki a kötetet, ám ezeknek többsége, ahogy az lenni szokott, régen elveszett. Eddig úgy tudtuk, hogy kétszázharminchárom példány létezik a világban az Első fólióból, a most megtalált kötettel, illetve kötetekkel együtt, egyel többet tarthatunk számon.  
A skót szigeten megtalált kiadásnak ugyanis van némi különlegessége is. Ezt a könyvet valami furcsa ok miatt három kötetben állították elő, és – feltehetően illusztráció céljára – számos szabadon hagyott lap is szerepel benne.
Az érthetőség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a tizenhetedik századi kiadói gyakorlatban a nyomdai előállítás és a kötészeti kivitelezés még nem feltétlenül tartozott össze. A vásárlók a kinyomtatott íveket saját elképzelésük szerint formálhatták könyvekké, egy-egy kötészet szolgáltatásainak igénybevételével. Így lehetséges az, hogy az Első fólió most felfedezett példánya három kötetből áll, míg más példányai egy, vagy két kötetesek is lehetnek.   

Hamis vagy igazi
Amennyiben a most felfedezett kötetek hitelesek, akkor az Első fólió sorozatának legértékesebb darabjai közé tartozhatnak. Gondolhatjuk, hogy a kétszázharmincnégy példányban fennmaradt, négyszáz esztendős ritkaságnak rendkívüli értéke van.
Az Oxfordi Egyetemhez tartozó Oriel College 2003-ban három és félmillió fontért adott túl egy Első fólión, míg egy másik példány 2006-ban kétmillió nyolcszázezer fontért cserélt gazdát egy aukción. A hatalmas összegek természetesen a hamisítókat is motiválják, ezért egy-egy új ritkaság felfedezése esetén mindig súlyos probléma az eredetiség kérdése. Különösen nehéz dolga van a kutatóknak az Első fólió példányaival kapcsolatban, mert a tizenkilencedik században egy John Harris nevű szélhámos szinte tökélyre fejlesztette a másolatkészítési fogásokat.
Az Oxfordi Egyetemen folyó Shakespeare-kutatás vezetője, Emma Smith azonban mindenkit biztosított arról, hogy a Bute szigetén talált három kötet kétségkívül eredeti. Az azonosítás során – mint a szakember nyilatkozatából kiderült – egyebek mellett a helyesírási hibákat is számba veszik, ezekből ugyanis jó néhány található a korai kiadásokban. A Lear király egy pontján például szerepel a „He dies” (meghal) színpadi instrukció. A szedőnek azonban rossz napja lehetett, mert ezt írta: „H edis”. Amikor azonban fölfedezték a hibát, javították, de ismét nem sikerült eltalálni a helyes formulát, mert most „He dis” jelent meg a szövegben, végül újabb javítás során bukkant fel végre a nyelvileg helyen színpadi utasítás.
 
Könyvek sorsa
További kérdés ilyenkor a kötet (illetve ez esetben kötetek) sorsának feltárása, mert minél pontosabban lehet meghatározni, a tulajdonosok sorát, annál valószínűbb, hogy eredeti művel van dolgunk. Természetesen a pontos története egy-egy könyvnek csak ritkán meghatározható, de azért jó, a kutatók igyekeznek minél kevesebb sötét foltot hagyni a könyv történetében, hogy így is csökkentsék a hamisítók esélyeit.
A Mount Stuart kastélyban talált kötetek a 18. században kétség kívül Isaac Reed, egy jó kapcsolatokkal rendelkező irodalmi szerkesztő tulajdonát képezték. Egy levél szerint a férfi 1786-ban vásárolta a művet, és a források alapján úgy tűnik, hogy halála után, 1807-ben harmincnyolc fontért eladták egy bizonyos J. W.-nek. Sajnos most hosszú zavar támad, mert a vizsgált Első fólió történetének fonala itt megszakad. Egyszerűen eltűnt. Amikor Sidney Lee 1906-ban összeállította az Első fóliók listáját, a most megtalált kötet nem szerepelt benne.
Így a kutatók csak feltételezhetik, hogy a munka valamikor 1807 és 1896 között kerülhetett a kastély tulajdonába, mivel a tizenkilencedik század végén összeállított könyvtári katalógusban már szerepelt.
Ám egészen a közelmúltig senkinek sem tűnt föl, hogy a kastély, egyébként gyönyörű könyvtárában egy jó hárommillió fontot érő könyvcsomag porosodik.
Hát most kiderült. Ilyenek ezek a skóciai kastélyok…